Százszorosára nőhet a vámeljárások száma pár éven belül

Ha valaki az Európai Unión kívülről rendel terméket, akkor jelenleg 22 euró érték alatt nem kell vámot és általános forgalmi adót fizetnie. Mindez sok visszaélésre adott lehetőséget, a távol-keleti online áruházak előszeretettel trükköztek azzal, hogy ennél kisebb összeget tüntetnek fel a csomagon, függetlenül attól, hogy mekkora értékű árucikk volt az adott küldeményben – jelentős bevételkiesést okozva ezzel az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt.

Egy 2021. január elsején hatályba lépő európai uniós jogszabály első körben megszünteti ezen kis értékű küldemények adómentességét, ami jelentős kihívás elé állítja az áruimport folyamatában résztvevőket – elsősorban az adóhatóságot és a vámügynöki szolgáltatást végző logisztikai szereplőket.

Az e-kereskedelemhez kapcsolódóan jelenleg évi mintegy 300 ezer darab vámkezelési eljárás zajlik. A kis értékű postai küldeményeknél eddig csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek, nem volt szükség ezek esetében adó- és vám kivetésére.

A jogszabályváltozást és a postai csomagok forgalmának évi 20-25 százalékos növekedését is figyelembe véve, 2021 január elsejétől a meglévő vámeljárási esetszám mellett, várhatóan további évi több mint 40 millió vámeljárás várható.

A légi úton érkező árumennyiség növekvő volumenét jól érzékelteti, hogy 2015 és 2018 decembere között 91,5 ezer tonnáról 146 ezer tonnára nőtt a Budapest Airport cargoforgalma.

„A vámeljárások esetszámának ilyen mértékű növekedése – a jelenlegi szakemberállományt és informatikai rendszereket figyelembe véve – lényegében megoldhatatlan feladat elé állítja az áruimport folyamat szereplőit” – véli Fülöp Zsolt.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke szerint mielőbbi átfogó informatikai fejlesztésre és a szabályozási környezet átgondolására lenne szükség, minthogy az új rendszereket még az éles üzem előtt – 2020 végig – egy kiemelten forgalmas időszakban le is kellene tesztelni.

Ennek hiányában lelassulhat a csomaglogisztika, állandósulhatnak a szállítási csúszások, a küldemények hetekkel, hónapokkal később kerülhetnek majd a megrendelőkhöz. A lassuló folyamatok Magyarország piaci pozícióit is jelentősen veszélyeztethetik, elsősorban az e-kereskedelemben résztvevő logisztikai szereplők eshetnek el megrendelésektől – hangsúlyozza a szövetség elnöke.

Az MVSZ és az MLSZKSZ többféle, a helyzetet rendszerszinten orvosló megoldáson dolgozik. A szövetségek szerint többek között

elengedhetetlen az előzetes vámkezelés gyakorlatának általánossá tétele, azaz, hogy az áruk vámügyi kezeléséhez szükséges információk már akkor beérkezzenek a vámügyi szolgáltatást végző logisztikai szereplőkhöz, valamint a magyar adó- és vámhatósághoz, amikor a küldemények külföldről elindulnak Magyarország felé.

Ezt a gyakorlatot alkalmazzák már most is azok nagy logisztikai integrátor cégek, amelyek a világ egyik pontjáról a másikra akár 24 órán belül is vállalják a küldemények kiszállítását.

Sipos László Péter, az MVSZ elnöke és Fülöp Zsolt szerint az uniós rendelet hatályba lépése, illetve az e-kereskedelem dinamikus növekedése nemcsak kihívást, hanem lehetőséget és több tízmilliárd forintban mérhető költségvetési és gazdasági bevételt is jelenthet a magyar állam, valamint a logisztikai szereplők számára.

Ezért is fontos a mielőbb felkészülés az új helyzetre, akár az uniós jogszabályok módosításával is. A probléma megoldásához a hatóság, az adó- és vámszakmai szereplők és a logisztikai szolgáltatók mielőbbi összefogására lenne szükség. Az MLSZKSZ az MVSZ-szel együttműködve már elindított egy munkacsoportot, hogy feltárják a beavatkozási pontokat és körüljárják a megoldási lehetőségeket. A két szövetség, a jogszabályok esetleges módosítása, illetve a gyakorlati végrehajtás és végrehajthatóság kidolgozása kapcsán felajánlja szakmai együttműködését a Pénzügyminisztérium, illetve a Nemzeti Adó-és Vámhivatal számára.