BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lehet, hogy az idén már nem szigorít az MNB

A romló nemzetközi környezet miatt a külső inflációs nyomás enyhül, amit a korábbinál szorosabb figyelemmel kísér a Magyar Nemzeti Bank a döntései megalapozásánál.

A szigorító intézkedéseknek akkor lesz igazán érezhető hatásuk, ha 0–200 milliárd forintban határozza meg a kiszorítandó likviditás mértékét a jegybank, erre azonban lehet, hogy idén nem kerül sor – mondta a Világgazdaság kérdésére Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Májusban a jegybank által szorosan követett adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal, 3,7 százalékra emelkedett, és a fogyasztói árindex is a toleranciasáv 4 százalékos tetejéhez közel alakult, 3,9 százalék volt.

Az inflációs nyomás egyértelműen fokozódott az idei második negyedévben, aminek a monetáris feltételek szigorításával veheti elejét a jegybank.

Fotó: VG / Földi D. Attila

A K&H Bank szakértője szerint azonban a következő szigorító lépés szeptemberben jöhet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további százmilliárd forinttal mérsékelheti a kiszorítandó likviditás mértékét, ami így legalább 100-300 milliárd forintra csökkenne. Németh Dávid szerint három hónap múlva feltételhez kötött kamatemelés lehetséges: az egynapos betéti rátát akkor emelhetik meg 10 bázisponttal – 0,05 százalékra –, ha a következő időszakban az inflációs nyomás erősödik. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója lapunknak azt mondta: 60 százalék az esély arra, hogy az idén már nem lép az MNB. A jegybank taktikája ebben az évben a kivárás volt, ami be is jött, egyedül a forint árfolyama gyengült, azonban ez nem volt veszélyes mértékű. Palócz Éva hozzátette: a belső inflációs nyomás és a külső, lazító irányba forduló monetáris politika kettőse határozhatja meg az idén az MNB döntéseit is.

A keddi kamatdöntés azt jelezte, hogy az MNB a belső folyamatoknál nagyobb hangsúlyt helyez a külső környezet lekövetésére, és tartósan tolerálja a cél feletti inflációt – magyarázta Németh Dávid. Ezt erősíti, hogy az inflációs pályát is felfelé módosították: jövőre 3,4 százalék lehet a fogyasztói árindex, ami érdemben magasabb a 3 százalékos inflációs célnál. Elképzelhető, hogy szep­temberig az amerikai és az európai jegybank is lazít monetáris politikáján, ami tovább támogathatja az MNB várakozó álláspontját.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.