Van még tér a lakossági hitelezés bővülésére

Amíg tart a reáljövedelmek folyamatos növekedése, addig masszív keresleti oldalra lehet számítani, és folyamatosan erősödik a lakásvásárlási és korszerűsítési szándék is – mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Világgazdaság Ingatlanpiac 2019-2030 stratégiát építünk! című konferenciáján. Hozzátette, a megtakarítások magas szintje is támogatja a kereslet élénkülését.

A befektetési irányú masszív keresletet a hozamkörnyezet is támogatja, ez a tendencia kezdetben csak Budapesten volt jellemző, de ma már más régiókban is megfigyelhető.

Tavaly az éves tranzakciószám 176 ezer volt, amely 6,4 százalékos emelkedést jelentett. Arra azonban nem lehet számítani, hogy az ingatlanpiaci ciklus besimul a gazdasági növekedésbe és a termelékenységgel azonos ütemben növekszik majd. Az elmúlt közel három évtized folyamatai alapján a gazdasági ciklustól függően vagy a termelékenység alatt, vagy fölött volt erős kilengésekkel.

Az elmúlt négy évben Budapesten a hosszabb recesszió után masszív növekedés és gyorsuló lakásár emelkedés volt megfigyelhető. A tavalyi év során tovább gyorsuló lakásár-dinamika volt a fővárosban, de jelentősen lassult a községekben.

Budapesten 22,9 százalékkal nőttek az árak tavaly,

2017-ben ez a növekedés 15,8 százalékos volt, a városokban 18,2 százalékos bővülés volt megfigyelhető (2017-ben 13,3 százalék), míg a községekben csupán 2,3 százalékkal emelkedtek az árak 2018-ban a 2017-es 16,9 százalékos dráguláshoz képest. Az árak dinamikus emelkedése magában hordozza azt is, hogy jelentősen megnőtt a túlértékeltség kockázata, főként a főváros esetében.

Az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, a kínálati oldalon is megfigyelhető élénkülés, ez azonban továbbra is elmarad a kereslettől.

Az erős kereslettel az újlakás kínálat nem tud lépést tartani, ennek a kivitelezői kapacitások szűkössége mellett az alacsony hatékonyság is az oka.

Várhatóan idén lesz a csúcs az átadott lakások számát illetően a kiadott engedélyek alapján. A szakember rávilágított, hogy a magas beruházási kedv és a beruházások megnövekedett száma ellenére a lakásállomány megújulása még mindig Magyarországon a legalacsonyabb a régióban.

Jelentős visszaesés várható 2020-ban az új lakások átadásában – többek között a visszaemelkedő áfakulcs miatt –, amit a kiadott engedélyek száma is jól mutat.

Tavaly 17,7 ezer új lakást adtak át, és 36,7 ezer engedélyt adtak ki – utóbbi 3,4 százalékos visszaesést jelent a 2017-es adatokhoz képest. Az idei első negyedév 3,7 ezer új lakást adtak át, és a kiadott engedélyek száma 9,6 ezer volt, ami 2,1 százalékos visszaesés.

A lakásépítések számában jelentős szerepet játszik a munkaerő-probléma,

jelenleg 30 ezer szakember hiányzik az építőiparból, és a válság után jelentősen megnőtt azok aránya is, akik külföldön dolgoznak építőipari vállalatoknál.

A lakáshitelezés folyamatosan élénkül, de van még tér a hitelpenetráció növekedésében. A magyar hitelezés még messze a legalacsonyabbak között van Európában, majdnem kétszeres tér van még a bővülésre. A lakásárak emelkedésével a hitelek összege is növekedik, és szinte már mindenki a fix kamatozás mellett dönt. A lakossági hitelezés bővülésére tehát van még tér nemzetközi összevetésben, ám ennek továbbra is egészséges szerkezetben kell megvalósulnia.