Újabb jó évet vár a hazai bányászat

A hazai bányászat termelése 2018-ban 54 százalékkal meghaladta az előző évi szintet – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép az iparról, 2018 című kiadványában. Az ipari termelés mindössze 0,5 százalékát adó ágazat helyzete még kedvezőbb, mint ahogy a KSH adatai mutatják, a hiba a cégek főtevékenységének TEÁOR-besorolásából fakad, mert az adatbázisban a bányászat valójában csak a kőfejtés kategóriát jelenti. Várhatóan 2020-tól már reális lesz a kép a KSH és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat közös szakmai egyeztetésén alapuló kormányhatározat-módosítás révén – mondta a Világgazdaságnak Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség (Mabsz) ügyvezető főtitkára. A szakember arról tájékoztatott, hogy az anyagkitermelés 42 százalékkal, a homok-kavics 15 százalékkal, a kövek kitermelése 24 százalékkal, a perlittermelés pedig 8 százalékkal nőtt tavaly.

A szénbányászat termelési volumene ugyan kis súlyú, de a villamos energia termelésében és az energiaellátás biztonságát tekintve a mátrai lignittermelés ma is jelentős szerepet tölt be. Az összes szénkitermelés 2 százalékos csökkenése nem számottevő, a kőolaj- és földgáz-kitermelés viszont a sikeres koncessziós területek termelésbe lépésével nőtt: a kőolajtermelés 16, a földgáztermelés 5 százalékkal emelkedett.

A Mabsz főtitkára szerint a tavalyi eredményekhez nagyban hozzájárult az építőipari konjunktúra az infrastrukturális fejlesztésekkel és a vasútipálya-felújítások kőigényével. A fejlődő építőipar továbbra is növekvő alapanyag-ellátást tesz szükségessé, ami nagy kihívás az ágazatnak, esetenként hiány is várható. Az energiahordozó ásványi nyersanyagok esetében a szabályozás és a hatékonyságnövelés a fő feladat.

A szövetség ügyvezető főtitkára elmondta, hogy az energetikai szénbányászat jövője összefügg a klímapolitikával.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja