Tovább csökkenhetett az infláció júliusban

A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint 3,3 százalék lehetett az éves alapon mért infláció júliusban, ami 0,1 százalékpontos mérséklődés júniushoz képest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban közzétett várakozása 3,1 százalékos júliusi fogyasztói árindexről szól. A maginfláció az előző hónappal megegyező, 3,8 százalék lehetett, míg az adóhatásoktól megtisztított mutató 0,1 százalékponttal 3,4 százalékra csökkenhetett. Átlagosan 3,4 százalékos lehet az éves fogyasztói árindex, jövőre pedig 3,2 százalékra mérséklődhet.

A gyenge forintárfolyam, a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése és az üzemanyagárak növekedése felfelé nyomta az inflációt, miközben az eurózóna csökkenő fogyasztói árindexe és a magas bázis fékező erejű – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője.

Újabb gyorsulás

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a júliusi adat megerősítheti az előző hónapban tapasztalt jelentős csökkenést.

A mérsékelt inflációt támogatja a ruházati cikkek szezonális leárazása, ugyanakkor az üzemanyagok és a szolgáltatások felfelé nyomhatták az árindexet. A CIB Bank vezető elemzője szerint októberig 3,5 százalék alatt maradhat a fogyasztói árindex, majd az év utolsó hónapjaiban – részben a bázishatás miatt – újra felgyorsul a pénzromlás üteme, és 3,4 százalék körüli lehet a mutató.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a dohánytermékek jövedéki adója júliusban még nem lesz érezhető az árakban, mérsékelt marad a drágulás üteme, viszont augusztustól már ennek az inflációs hatásával is számolni kell. Az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed kamatvágása gyengített a forint dollárhoz viszonyított árfolyamán, ami az energiaimport fokozódó árnyomásán keresztül jelenhet meg a hazai inflációban a következő hónapokban.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatják