Ismét kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 362 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 372 600 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 241 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 248 600 forint volt.

Január-júliusban a reálkereset 7,0 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett.

Ebben az időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 359 900, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 370 300 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 800 forint volt az év első hét hónapjában.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Továbbra is a pénzügy és a biztosítás viszi a prímet

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (668 700 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (236 200 forint).

A férfiak bére gyorsabban nőtt

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 393 900, míg a nők esetében 326 700 forintot ért el, ami a férfiaknál 11,3, a nőknél 9,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 276 100, a 25–54 évesek esetében 375 000, míg az 54 év felettieknél 352 600 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 16,9, 10,9, illetve 10,2 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 335 900 forintra becsülhető, amely 10,6 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben.

A reálkereset 7,0 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett

– olvasható a KSH gyorstájékoztatójában.

2010 óta megduplázódott a nettó kereset a családi adókedvezménynek köszönhetően

Több mint hat és fél éve, 79 hónapja töretlenül nőnek a reálbérek Magyarországon, csak az elmúlt egy évben hétszázalékos volt az emelkedés üteme – mondta Varga Mihály a friss kereseti adatokat kommentálva a tárca közleménye szerint hétfőn.

A pénzügyminiszter hozzátette: főként az adócsökkentések, a versenyszféra és a közszféra béremelései, illetve a jelentős gazdasági növekedés hatására – a családi adókedvezményekkel együtt – 86 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek 2010 óta.

A kormány elkötelezett a magyar családok jövedelmének emelésében, anyagi biztonságuk megteremtésében – jelentette ki Varga Mihály hangsúlyozva, 2010 óta a nettó keresetek reálértéke kedvezmények nélkül több mint 40 százalékkal, a családi kedvezmények figyelembevételével pedig átlagosan 47 százalék felett nőtt. A kétgyermekesek reálkeresete közel 59 százalékkal, a háromgyermekeseké 76 százalékkal emelkedett 2010 és 2018 között, szemben a korábbi kormányzással, amikor a családi kedvezmény nem is létezett. Egy olyan háromgyermekes családban, ahol mindkét szülő átlagosan keres 2010 óta megduplázódott a nettó kereset a családi adókedvezménynek köszönhetően.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány kezdeményezésére megkötött bérmegállapodás – amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve a munkáltató adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza – a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben a foglalkoztatás. A magyar gazdaság elmúlt években nyújtott teljesítménye és kilátásai alapján a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradásával, a bérek folytatódó növekedésével és ezzel párhuzamosan a fogyasztás további bővülésével számol a kormányzat a következő időszakban is – tette hozzá a miniszter.

Példátlan felzárkózás

2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 52,3 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében – írja kommentárjában Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A 2013-tól 2019 végéig terjedő periódus alatt 52 százalékot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, mivel 2019-re 10,3 százalék körüli éves növekedést várunk a bruttó bérekben,

a reálbér növekedés így pedig 6,5 százalék felett alakul majd.

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában érzékelhető az utóbbi két évben. Az elemző szerint a munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az előző hónaphoz mérve szinte változatlan bérdinamika két ellentétes hatás eredőjeként alakult ki:

Ami a versenyszférát illeti, az erősödő bérkiáramlást a feldolgozóipar átlag feletti adata mozgatta, de a mezőgazdaság területén is közel 15 százalékos növekedést mértek, vagyis az idénymunka jóval drágább volt, mint egy éve. A szolgáltatószektorban továbbra is a kereskedelem területén láthatjuk a legjelentősebb bérnövekedést – írja kommentárjában az elemző.

Ami az év hátralévő részét illeti, szerinte az első hét hónapban mért átlagos 10,6 százalékos bérnövekedési ütem nagyjából fennmaradhat. A munkaerőhiány még mindig hajtja felfelé a béreket, ugyanakkor a lefelé mutató kockázatok is nőnek, ahogy egyre inkább romlik a külső gazdasági környezet.