BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem nyúlt az alapkamathoz a jegybank

A monetáris tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a keddi kamatdöntő ülést követően. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A forint érdemben nem reagált a döntésre.

A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. Elemzők szerint a monetáris kondíciók nagyon lassan, fokozatosan szigorodhatnak csak a következő időszakban a beérkező új makrogazdasági adatoktól függően, kamatemelés leghamarabb 2020 második felében elképzelhető.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) részletes közleménye után 15 óra körül a 336,1 forintot is elérte az euró árfolyama.

A Világgazdaság múlt héten arról írt, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen nem lép a jegybank, azonban a következő évben a külső környezet romlása lazító intézkedéseket eredményezhet. A lapnak nyilatkozó elemzők szerint ha a forint gyengülése nem áll meg, még az év vége előtt sor kerülhet az egynapos betéti kamatok 10-15 bázispontos emelésére, ami a kamatfolyosó szűkítését jelentené.

A jegybanki alapkamat alakulása
Fotó: MTI

Az Inflációs jelentés részleteit csütörtökön közli a jegybank, de már kedden nyilvánosságra hozzák a főbb számokat. A legutóbbi, júniusi jelentésben az MNB a korábban várt 3,1 százalékról 3,2 százalékra növelte idei inflációs várakozását, növekedési prognózisát pedig 3,8 százalékról 4,3 százalékra javította.

Jövőre 3,1 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval és az előző jelentésben előrejelzett 3,2 százalékkal szemben 3,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt júniusban a jegybank.

Az MNB júniusi prognózisa szerint 2021-ben az infláció és a növekedés is 3,3 százalék lesz, míg márciusban mindkettőnél 3 százalékot várt.

A jegybank emelte idei inflációs és növekedési prognózisát

Magyar Nemzeti Bank megemelte idei inflációs és növekedési prognózisát:

2019-ben 3,3 százalékos inflációra számítanak a júniusban várt 3,2 százalék helyett és 4,5 százalékos növekedésre 4,3 százalék helyett.

A legfrissebb Inflációs jelentés részleteit csütörtökön közli az MNB, a kedden nyilvánosságra hozott főbb adatok szerint a 2020-as prognózis nem változott, 3,4 százalék lehet az infláció és 3,3 százalék a GDP-bővülés.

Ugyancsak változatlan a 2021-es előrejelzés: egyaránt 3,3 százalékos ütemet vár az inflációra és a növekedésre is az MNB.

A forint érdemben nem reagált

A kamatdöntés előtt némileg erősödött az árfolyam az euróval szemben: néhány perccel a kamatdöntés előtt 335,2-n állt a kurzus, míg a döntést követően is hasonló szinteken mozgott.

A monetáris kondíciók normalizálása lassú és fokozatos lesz

Az infláció a következő hónapokban tovább csökkenhet döntően az üzemanyagárak alakulása miatt, míg az év második felében az igen alacsony importált infláció hatására enyhülhetnek az inflációs alapmutatók is, ami már az előző két hónapban is megfigyelhető volt – közölte Suppan Gergely a Takarékban elemzője. A Monetáris Tanács a továbbiakban a negyedéves inflációs jelentés megjelenésével egyidejűleg hoz további döntést a normalizálás folytatásáról.

Fotó: Shutterstock

A monetáris kondíciók normalizálása azonban feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így

nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás,

másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok ismét lépéseket tettek a lazítás irányába, mind az EKB, mind a Fed csökkentette a kamatokat, illetve az EKB a kifejezetten gyenge euró-övezeti növekedési kilátások miatt bejelentette az eszközvásárlási program újraindítását, valamint a célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO-III). Így várhatóan

a hazai monetáris kondíciók szinten tartása, majd fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését.

Így arra számítunk, hogy a MT alapesetben negyedévente az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok tervezett méretéről. Mivel a kamatfolyosó jelenleg igencsak aszimmetrikus, az alapkamat emelésére csak akkor számítunk, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, amire feltehetően a jövőre még nem kerül sor. A vezető jegybankok várható lazításai miatt, valamint a jövő év második felében a 3 százalékos inflációs céltól elmaradó infláció miatt jövőre nem várunk szigorítást, így legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítunk.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is úgy látja, hogy az elmúlt időszakban 3 százalékra visszacsökkenő infláció önmagában nem indokolta a szigorítást, sőt az EKB és a Fed elmúlt időszakban hozott döntései támogatták a laza monetáris kondíciók fennmaradását. Az egyre gyengülő forint azonban szerinte a monetáris kondíciók szigorítása mellett szólt volna.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint a nemzetközi környezet változásai miatt a jegybank hosszú ideig fenntarthatja a jelenlegi kondíciókat. Az átlagos kiszorítandó likviditás nagyságának emelése 100 milliárd forinttal a senior elemző szerint mindenképpen némi fordulatot jelent, és enyhe monetáris lazításnak tudható be. Úgy véli, a jelenlegi forintárfolyamok még nem veszélyeztetik a jegybank által meghatározott, inflációs toleranciasáv tetejét (4 százalék), azonban az áremelkedés üteme ismét megközelítheti.

Monetáris finomhangolás

Monetáris finomhangolásnak nevezte a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a monetáris tanács keddi döntését a kiszorítandó likviditás emeléséről, amely Nagy Márton szerint kis hatással lesz a Bubor alakulására.

Kedden a monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem, a testület ugyanakkor a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra emelte.

Nagy Márton a tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a monetáris tanács óvatos és egyedi döntéseket hoz, „adatvezérelt üzemmódban” dolgozik.

A jegybank alelnöke kitért az állampapírok értékesítésére is, megismételte azt a már korábban is hangoztatott álláspontját, miszerint a kereskedelmi bankok túl drágán értékesítik az állampapírokat. A bankoknak kifizetett jutalékok alapján – véleménye szerint – öt év alatt ez mintegy 110 milliárd forintba kerül az államnak, így az állampapír-eladásban növelni kellene az államkincstár, illetve hálózatának szerepét.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.