Az export gyorsabban bővült az importnál

Augusztusban az export 2,6, az import 1,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A termék-külkereskedelmi egyenleg 99 millió euróval javult, az év nyolcadik hónapjában 37 millió euró volt. A január-augusztusi időszakban 977 millió euróval maradt el a külkereskedelmi többlet a 2018 azonos időszakitól, összesen 3,3 milliárd eurót tett ki.

Az elmúlt 19 hónapban idén május után augusztusban másodszor fordult elő, hogy az export növekedési üteme meghaladta az importét.

Ugyanakkor a nyári szabadságolások és gyárleállások évente eltérő időzítése is hatással van a kilengésekre, így az export idén júniusban 7,7 százalékkal csökkent, júliusban pedig 8,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az augusztusi export 8,141 milliárd euró és az import 8,104 milliárd euró értéke a legalacsonyabb az idei évből eddig eltelt nyolc hónap közül.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az import gyorsabb növekedése továbbra is a beruházások és a fogyasztás robosztus dinamikáját tükrözik, azonban a gáztározók feltöltése is növelte az importot, ugyanakkor az egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb olajárak valamelyest javíthatták a cserearányokat az energiahordozók importárának mérséklődésének köszönhetően. A kifejezetten romló európai és nemzetközi konjunktúra ellenére az export növekedése pedig a jobb kapacitás kihasználtságot, valamint új kapacitások üzembe helyezését tükrözi.

Tavaly összesen 4,1 százalékkal nőtt az export, míg 7,3 százalékkal nőtt az import, ennek hatására a külkereskedelmi többlet 2,56 milliárd euróval 5,52 milliárd euróra csökkent.

A tavalyi év során részben egyszeri tényezők fékezték az export bővülését, a WLTP bevezetése meredek visszaesést okozott az európai autó eladásokban, azonban az egyes modellek forgalomba hozatalai engedélyének megszerzése után újra emelkedhetnek az eladások, így az export is. Így szeptembertől már tartósan emelkedhet a külkereskedelem többlete a WLTP tavaly szeptemberi bevezetése miatti alacsony bázis hatására. A külkereskedelmi többlet tavalyi romlását azonban részben az olajárak tavaly év közepén látott emelkedése miatt romló cserearányok is okozták, ami az idei év elején már némileg javulhatott, az év hátralevő részében pedig számottevően javulhat az alacsonyabb olajárak miatt. Idén már csak kisebb visszaesést várunk a külkereskedelmi többletben, egyrészt a bázishatások miatt némileg lassuló belső kereslet, másrészt új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, az utóbbi így részben ellensúlyozhatja a markánsan romló európai növekedési kilátásokat. A cserearányok romlása szintén megállhat, így idén kismértékben, 4,6 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet. A következő években azonban újra emelkedhet a külkereskedelem többlete a belső kereslet, nagyrészt a beruházások lassulása miatt, ami az import növekedési ütemét is lassítani fogja. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg a következő években ismét, a külső finanszírozási képesség pedig tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, a következő években pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat.

Ezek a folyamatok pedig a forintnak tartós támaszt adhatnak, így az év végére, valamint jövőre a forint lassú és fokozatos erősödésére számítunk.