Megérzi a GDP a fővárosi stratégiát

Mintegy 383 milliárd forint hozzáadott érték keletkezik, ha a Budapest 2030 (BP 2030) program az építőiparban csapódik le – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A másodkörös hatások tovább növelik a hozzáadott értéket például a beszállítók vagy a munkát végző dolgozók költései által. Az ágazati kapcsolatok mérlege szerint további 883 milliárd forint lehet a másodkörös hatások hozzáadott értéke. A Századvég elemzője azt hangsúlyozta, hogy nem mindegy, mire költ el az állam ezermilliárd forintot, de ekkora összegnek rövid és hosszú távon egyaránt jelentős hatása van a gazdaságra. Bármilyen célra fordítják is, célszerű lehet a közlekedési infrastruktúrát fejleszteni.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunknak arról beszélt, hogy a beruházások értéke tíz évre elosztva egészen apró, a GDP-nek mindössze 0,2 százalékát teszi ki, míg a BP 2030 program teljes értéke eléri az idei várható GDP 2 százalékát.

Az infrastruktúra fejlesztése hosszú távon is támogathatja a növekedést

– emelte ki.

A közúti vagy tömegközlekedés mellett az elektromos hálózat és az internet-hozzáférés fejlesztésére érdemes nagy hangsúlyt fektetni, mivel a megbízható szolgáltatás mindkét esetben cégek sorsáról dönthet. A K&H Bank elemzője hozzáfűzte: az egyszeri beruházásoknak, mint a sportlétesítmények építése, kevés hosszú távú hatásuk lehet, ezek nem javítják a termelékenységet, ezért a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásuk sem számottevő.

A BP 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció alapján számos közlekedési fejlesztés valósulhat meg a közeljövőben, ezek közül több projekt elkezdését is kilátásba helyezte a kormány.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja