Patai Mihály az MTI-nek adott interjúban kiemelte: forradalmi változást hoz az új rendszer a magyar pénzforgalomban, ami az ügyfeleknek minőségi ugrást jelent a pénzügyekben. Hozzátette: a rendszer folyamatosan üzemel majd, tehát az év minden napján, a nap minden percében, pár másodpercen belül jóváírják a belföldi átutalást a kedvezményezett számláján. Az összeghatár 10 millió forint lesz, amely a mostani lakossági átutalások 99 százalékát lefedi.
A rendszert már tavaly ősz óta aktívan tesztelik és gyakorlatilag minden szereplő teljesítette a rendszer bevezetésének technikai feltételeit, valamint a GIRO központi rendszere is teljesen készen áll az elindítására – mondta.
Az ügyfelek számára másik fontos fejlemény a másodlagos azonosítók bevezetése lesz, amely lehet e-mail cím vagy mobiltelefonszám, így már nem szükséges megjegyezniük egy hosszú bankszámlaszámot
– tette hozzá a jegybank alelnöke.
A fejlesztés eredményeként hosszabb távon megnő az elektronikus fizetések aránya a teljes fizetéseken belül, ami a magyar lakosság esetén jelenleg 16-17 százalék körüli. Ennek következtében a készpénzforgalom jelentősen csökkenhet.
Patai Mihály elmondta, hogy a rendszerrel felgyorsul a pénz forgási sebessége, ami a magyar gazdaságnak további lökést ad, nagyobb teljesítményt és ezáltal versenyképesebb gazdaságot tesz lehetővé. Ez a tervezett növekedési pályán fogja tartani a gazdaságot – mutatott rá.
Az MNB hosszú távú célja, hogy új digitális fejlesztések valósuljanak meg a pénzügyi rendszerben. Az azonnali fizetési rendszer alapinfrastruktúra lesz Magyarországon, modernizációt hoz és további szolgáltatások épülnek majd rá, mint például a mobilfizetés – jelezte. A rendszer lehetőséget ad a bankoknak arra is, hogy csökkentsék az átutalások költségeit, ezzel is hatékonyabbá válhatnak a pénzügyi szolgáltatásaik, így aktívan tudnak reagálni a fintech-kihívásra. Elmondta:
a világban nagyjából két tucat országban alkalmaznak azonnali átutalást, Magyarország azonban úttörő, hiszen minden piaci szereplőnek kötelező az alkalmazása.
A tapasztalatok szerint a legtöbb országban, ahol bevezették, az elektronikus fizetéseken belül rövid idő alatt 25-30 százalékot ért el az azonnali fizetések aránya, és jelentősen csökkent a készpénzhasználat.
Az MNB célkitűzése, hogy 2030-ig az összes lakossági fizetés fele elektronikusan bonyolódjon le.
Patai Mihály jelezte, hogy a tranzakciós költségek csökkentése terén a magyar bankrendszernek van még tennivalója. A magyar bankok pénzforgalmi költségei európai összehasonlításban drágának számítanak, különösen az átlagjövedelmekhez képest – hívta fel a figyelmet az MNB alelnöke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.