A gyermekvállalás figyelembevétele a jelenlegi magyar nyugdíjrendszerben

A mai nyugdíjrendszer több területen – egyebek között a nők kedvezményes nyugdíját, a nyugdíj számítását és a beszámítható szolgálati időtartamokat, a családi járulékkedvezmény érvényesítését, az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást illetően – elismeri a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket.

A nők kedvezményes nyugdíja

A rendszer a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismeri el a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, méltányossági gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati időt, valamint

az 1998. január 1-jét megelőzően gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal szerzett szolgálati időt

úgy kell tekinteni, mint gyermekgondozási segéllyel, illetve beteg gyermek ápolására biztosított ápolási díjjal szerzett időtartamot.

A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultsághoz negyvenévi jogosultsági idő szükséges.

A keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a negyven évből el kell érnie legalább harminckét évet, kivéve két esetet. Egyrészt, ha az igénylő nő részére gyermekek otthongondozási díját vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg,

akkor harminc évet kell elérnie a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek.

Másrészt, ha az igénylő nő a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, akkor az említett harminckét, illetve harminc év jogosultsági idő egy évvel, valamint minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken (öt gyermek: 1 év, hat gyermek: 2 év, hét gyermek: 3 év, nyolc gyermek: 4 év, kilenc gyermek: 5 év, tíz gyermek: 6 év, tizenegy gyermek: 7 év vonható le a 32 évből, ez a maximum).

Ha a gyermekek valamelyike súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, akire tekintettel az anya ápolási díjat kapott, akkor az anya ugyanezeket a kedvezményéveket a 30 évből vonhatja le.

Az örökbe fogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, illetve az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

Az öregségi nyugdíj számítása

A szolgálati idő arányosítását nem kell alkalmazni a nyugdíjjogosultság megítélése során, ezért a nyugdíjrendszer kedvez a részmunkaidőben dolgozó nőknek. 2004. január 1-jétől ugyanis a szolgálati idő arányosítását csak a nyugdíj összegének kiszámításánál kell alkalmazni, a nyugdíjra való jogosultság megállapításánál nem.

Így nyugdíjjogosultság szerezhető legalább 15 évi biztosítási jogviszonnyal akkor is, ha akár az egész időszakban csak részmunkaidőben dolgozott az érintett, és a minimálbérnél kisebb összeg után fizette a nyugdíjjárulékot.

Beszámítható szolgálati időtartamok

A gyermekneveléssel kapcsolatban sok jogcímen szerezhető szolgálati idő az öregségi nyugdíj tekintetében is, ugyanis gyermekneveléssel szerzett szolgálati időként ismer el a törvény egy sor időtartamot, amelyek közül a legfontosabbak:

Az 1998. január 1. előtti időszakra a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkét évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét továbbá – az egyszeres számításra tekintet nélkül –

annyiszor 365 nappal növelni kell, ahány gyermeke született 1968. január 1-je előtt.

Ha az 1968. január 1-je előtt született gyermeke tartósan betegnek, illetve fogyatékosnak minősült, a növelés gyermekenként 550 naptári nap. Az egységes anyasági segélyben részesült nőnél szülési szabadság címén 1962. de­cember 24-e előtti szülés esetén nyolcvannégy napot, 1962. de­cem­ber 23-át követő szülés esetén száznegyven napot kell figyelembe venni.

Ugyanezen időszakot illetően szolgálati időként kell figyelembe venni a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának, a szülési szabadságnak és a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, akárcsak a gyermeknevelési támogatás időtartamát, feltéve, hogy a támogatás után a nyugdíjjárulék befizetése megtörtént.

Az 1997. december 31. utáni időszak tekintetében szolgálati időként kell figyelembe venni a gyermeknevelési támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozást segítő ellátás, illetve gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, továbbá a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj és az örökbefogadói díj folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31. utáni gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése

A családi járulékkedvezményt – ha az nagyobb, mint a személyijövedelemadó-előleg havi összege – a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összegének terhére is érvényesíteni lehet.

Özvegyi nyugdíj a gyermekek szempontjából

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhunyt halálának időpontjától számított legalább egy évig folyósítható, de ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár (ha ez későbbi időpont, mint az elhunyt halálától számított egy év), illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket tart el, a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

A gyermekek szempontjából

az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az az özvegy lesz jogosult „rendes” özvegyi nyugdíjra,

aki a jogszerző (az elhunyt házastárs, élettárs) halála időpontjában vagy az attól számított tíz éven belül a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Árvaellátás

Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője a haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy a törvény által a fiatalabb életkorban elhunyt szülők részére előírt könnyített feltételeket teljesítette.

Az árvaellátás a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár.

Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Kivételes méltányosságból az árvaellátás a 27. életév betöltéséig is meghosszabbítható.

Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek házasságot köt, vagy örökbe fogadják, illetve ha életben maradt szülője megházasodik.