Lélektani határnál az amerikai kötvénypiac

A Federal Reserve (Fed) keddi kamatcsökkentése után a tízéves amerikai állampapír hozama története során először 1 százalék alá süllyedt. Nemcsak a benchmark eszköz, hanem a többi lejárat hozama is esett, legtöbbet az egy hónaposé: 1,4 százalékról 1,1-re.

Ugyan a rövid lejáratú papírok február eleje óta magasabb hozamot adnak a hosszabbaknál, tegnapra számos időtávon tovább mélyült a negatív hozamgörbe:

az egy hónapos papír hozama például 40 bázisponttal volt a kétévesé felett. A legfontosabb pár, a válságindikátorként szolgáló kétéves-tízéves összevetés bőven pozitív volt, majdnem 30 bázispont a különbség.

A legtöbb elemző szerint rövid távú, reálgazdasági hatása vélhetően nem lesz a hozamcsökkenésnek, de az 1 százalékos szint nevezhető lélektani határnak.

A Guggenheim Partners tegnapi elemzésében hangsúlyozta: az, hogy a piac látta 1 százalék alá esni a kötvényt, önmagában indikálhat további csökkenést.

A tízéves amerikai állampapír ugyanakkor a világ legbiztonságosabbnak tartott eszköze, hozamváltozásai kihatással vannak a globális kötvénypiacra. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája kérdésünkre kifejtette:

világszerte mindenhol lefelé nyomja majd a hozamokat az 1 százalékos szint átlépése az Egyesült Államokban.

A befektetési bankok és alapkezelők átsúlyozhatják portfóliójukban a benchmark kötvényeket, ez új piacokon teremthet vásárlóerőt. A jelenséget már látni: a kelet-ázsiai fejlődő gazdaságok hozamait szinte azonnal húzta magával az amerikai csökkenés, a tízéves kanadai papír is 1 százalék alá, történelmi mélypontra esett, sőt, Móró szerint a magyar hosszú oldali hozamok is tovább csökkenhetnek a napokban.

Azt, hogy meddig eshet még a hozam, csak találgatják a szakértők. Alapvetően a Feden és a járvány terjedésén múlik. Tegnap már 10–25 bázispontos csökkenést előrejelző piaci kommentárok is érkeztek. Móró szerint csak súlyos válság esetén lehet ez realitás, „ha a járványhelyzet drámaian súlyosbodik, vagy ha recesszió üti fel a fejét az Egyesült Államokban”.

A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság csütörtöki számában