KSH: 400 ezer forint felett az átlagkereset

A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot még csak részben érintették, így hatása az adatokban csupán részlegesen jelenik meg – tették hozzá.

A márciusi rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított) bruttó átlagkereset 366 100 forintra becsülhető, ami 7,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 ezer 400 forint volt, 8,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 266 ezer 300 forint, a közfoglalkoztatottak nélkül 272 ezer 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 ezer 700 forint volt, 9,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével ennél nagyobb mértékben is emelkedett – fűzte hozzá a KSH.

Márciusban az alkalmazásban állók létszáma 67 ezerrel kevesebb volt az egy évvel korábbinál, 2,1 százalékkal csökkent, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 48 ezres, 1,5 százalékos csökkenést mért a KSH.

A bérmegállapodások ellensúlyozzák a növekvő munkaerő-kínálat hatását a keresetekre

A minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése, valamint a megkötött bérmegállapodások ellensúlyozzák a megnövekedett munkaerő-kínálat hatását a bérek alakulására, az átlagosnál kevesebbet keresők nagyarányú elbocsátása felfelé torzítja a kereseti statisztikát, amiben a részmunkaidőben dolgozók keresetkiesése sem jelenik meg

– kommentálták elemzők a márciusi adatokat.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a világgazdasági dekonjunktúra némileg már az év első két hónapjában is éreztette hatását a bérdinamikán, de nagy valószínűséggel a makrogazdaságnak ez a szegmense lesz az, amely a legkevésbé látványosan fogja megérezni a leállások hatásait. A munkaerő-kínálat várható megugrása a bérnövekedés eddigi erős dinamikáját lassítani fogja, de a fordulatnak minimális az esélye, mert egyrészről a bérek lefelé meglehetősen rugalmatlanok, másrészt jogszabályi kötelezettség, illetve az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások érvényesülni fognak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott, az elbocsátások ellenére a bérdinamika a jelenlegi 8-9 százalékos szint környékén ragadhat, ám ez nem mutatja a teljes képet. Azok ugyanis, akik a válság miatt nem teljes munkaidőben dolgoznak, nem jelennek meg a statisztikában pedig a bértámogatás ellenére is kevesebb fizetést vihetnek haza, vagyis a valós bérkiáramlás a bérstatisztikánál rosszabb képet mutat.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint az átlagkereset korábbi években megszokottnál lassabb emelkedését a gazdasági lassulás következtében enyhülő munkaerőhiány okozhatta. Figyelmeztetett: a válság elsősorban azokat az ágazatokat, például a turizmust, érinti, ahol az átlagbér elmarad az országos szinttől, így az elbocsátások az összetételhatás nyomán emelhetik az átlagos kereset értékét.