Lakásátadási boom és csökkenő építési kedv

Januártól márciusig 4775 új lakás épült, ami 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ugyanakkor 27 százalékkal kevesebb, összesen 7032 lakásra adtak ki építési engedélyt, illetve regisztráltak egyszerű bejelentéssel építési szándékot – jelentette szerdán a KSH.

A legnagyobb mértékben a városokban, községekben nőtt az új lakások száma, és ugyanott mérséklődött a legnagyobb mértékben is az építési szándék. A vidéki városokban 44 százalékkal több lakás készült el, miközben a 41 százalékkal csökkent az első három hónapban kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma.

Minden település kategóriában nőtt a használatba vett lakások száma, a legkisebb növekedést, 8,1 százalékkal a megyei jogú városokban mutatkozott, ráadásul az építési engedélyek száma 50 százalékkal csökkent egy év alatt.

Az elkészült lakások első negyedéves nagyarányú növekedéséből növekvő arányt képez a vállalkozói lakásépítés, aminek következtében a vállalkozások által épített lakások aránya 54-ről 57 százalékra nőtt 2019 azonos időszakához képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete minimálisan nőtt, 0,7 négyzetméterrel 96,5 négyzetméterre.

A kivitelezések csúszása miatt idén még magas lehet a lakásátadások száma – vélik az elemzők

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kifejtette, a kivitelezések jelentős csúszásban vannak: 2016 eleje óta a lakásépítési engedélyek száma 148 430, míg az átadások száma 67 966 volt, azaz 80 464-gyel több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült. A folyamatban levő építkezések miatt idén még viszonylag magas lehet a lakásátadások száma, a trendet ugyanakkor lassíthatja, hogy azoknál a lakásoknál, amelyek 2018. november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel, 2023-ig érvényben marad az 5 százalékos áfakulcs. A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek visszaesésében, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek.

Megjegyezte,

a járvány negatív hatásai miatt viszont jelentősen csökkenhet az építési kedv,

egyes kivitelezések pedig tovább csúszhatnak az importált építőanyagok akadozása és a Magyarországon dolgozó vendégmunkások hazatérése miatt.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásátadások számának kiugró növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy több ezer olyan lakást adtak át, amit a beruházók a korábbi években kezdtek építeni, és még vonatkozik rájuk a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa. A lakásépítési kedv csökkenésére már az év első két hónapjára vonatkozó adatokból számítani lehetett, a koronavírus-járvány miatt pedig még több építkezést halaszthattak el – tette hozzá a szakember közleményében.

Balogh László szerint bár a járvány kedvezőtlenül érinti az ingatlanpiacot, a jövőre nézve vannak lehetőségek is, példaként a rozsdaövezetekben található lakások építésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa bevezetését említette, ami több ezer lakás megépítését eredményezheti.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt elhalasztott építőipari beruházások következtében a kivitelezői kapacitások egy része felszabadult, ami a lakások építtetői számára rendelkezésre áll. Emiatt az építési költségek csökkenhetnek, ami ahhoz is hozzájárulhat, hogy megfizethető áron kerülhessenek piacra az új lakások – fogalmazott Balogh László.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a lakásátadásokat az idén még viszi előre a több éve indult építkezések lendülete.

A lakásépítési kedv első negyedévben mért visszaesésében ugyan a koronavírusnak is volt szerepe,

a járvány piacra gyakorolt valódi hatásai azonban csak a második és a harmadik negyedéves számokban mutatkoznak meg, azaz akkor még látványosabb visszaesés várható Valkó Dávid szerint.

Szintén úgy vélte, hogy Budapesten és a nagyobb ipari múlttal rendelkező vidéki városokban pozitívan hathat az építési kedvre a rozsdaövezetekben épülő lakásokra alkalmazott 5 százalékos áfakulcs. Ezen felül a bruttó árak csökkenésére is számít az elemző, aki szerint mindez megnövelheti a keresletet az új lakásokra, és így élénkítő hatású lehet a fejlesztői oldalon is.