Bővülő költségvetési mozgástér is segíti a gazdaság újraindítását

Kedvezőbb gazdasági folyamatok és bővülő költségvetési mozgástér – ezt támasztja alá az Állami Számvevőszék 2019. II. félévi költségvetési folyamatokról a Költségvetési Tanács (KT) számára készített elemzése.

Az ÁSZ elemzői rámutatnak: 2019-ben a gazdasági folyamatok a kormányzat által prognosztizáltnál is kedvezőbben alakultak,

ami mozgásteret teremtett egyes adók évközi mérséklésére, illetve kiadások növelésére.

Az intézkedések következtében a tervezettnél ugyan magasabb lett a költségvetési hiány és az államadósság, azonban az ezek mértékére vonatkozó törvényi előírások így is teljesültek.

A KT részére készített elemzés közzétételével az ÁSZ hozzájárul a 2021-es költségvetésről szóló, ezen a héten kezdődő parlamenti vitához.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Az elemzés a 2019. évi, azon belül kiemelten a második félévi előzetes költségvetési és makrogazdasági adatok alapján értékeli a lezajlott folyamatoknak, illetve megtett intézkedéseknek a költségvetési célok elérésére gyakorolt hatását.

Bemutatja, hogy a költségvetés mely lényegesebb előirányzatai esetében következett be 2019. végére jelentős alul- vagy túlteljesülés, és ezek veszélyeztették-e a 2019. évi költségvetési hiánycél és az államadósság-szabály teljesülését.

A 2019. évi költségvetési törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózis

4,1 százalékos gazdasági növekedéssel a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,5 százalékos és a háztartások fogyasztási kiadásának 4,8 százalékos emelkedésével számolt.

A foglalkoztatottság bővülését 1,5 százalékra,

a munkavállalói jövedelmek növekedését pedig 8,8 százalékra becsülte a prognózis.

Az ÁSZ elemzése rávilágít, hogy a makrogazdasági folyamatok még a vártnál is kedvezőbben alakultak: a hazai GDP növekedési üteme 0,8 százalékponttal, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8 százalékponttal, a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedése pedig 0,2 százalékponttal haladta meg az előrejelzést.

A fogyasztás növekedésére pozitív hatással volt a bruttó bér- és keresettömeg tervezettet 3,2 százalékponttal meghaladó növekedése – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

Folytatódott a gazdaság fehérítése

Az előre jelzettnél dinamikusabb gazdasági növekedés következtében az adóbevételek a tervezettnél kedvezőbben alakultak, ami lehetőséget teremtett arra, hogy

évközi törvénymódosítások révén az állam az adóbevételek egy részéről lemondjon.

Többek közt csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, illetve megszűnt az év végi feltöltési kötelezettség a társasági adónál. A vállalkozások adó- és adminisztrációs terhének mérséklése, az adóbeszedés hatékonyságának növelése, illetve az adórendszer egyszerűsítése hozzájárult a gazdaság fehérítéséhez, amely megjelent a gazdasági mutatók további javulásában, például a keresetek és a foglalkoztatottság növekedésében is.

Ennek alapján megállapítható, hogy 2019-ben is folytatódott a gazdaság fenntartható fehérítésének folyamata – húzzák alá az ÁSZ elemzői.

A tervezettet meghaladó bevételekre alapozva az év második felében a Kormány jelentős többletkiadásokról döntött.

Ennek következtében

az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 22,1 sázalékkal (220,6 Mrd forinttal) meghaladta a költségvetési törvényben előirányzott mértéket.

A teljes kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya mérsékeltebben emelkedett, a GDP 2,0 százalékának megfelelő összegű lett.

Ez 0,2 százalékponttal magasabb a tervezettnél, azonban még így is 1 százalékponttal kisebb a Stabilitási törvényben előírt maximum 3 százaléknál.

Az államadósság is magasabb lett a tervezettnél. Az állam eladósodottságát jelző államadósság-mutató (az államadósság és a bruttó hazai termék hányadosa) azonban nem nőtt, sőt,

a GDP dinamikus növekedésének köszönhetően számottevően javult.

Az államadósság-mutató 2019. év végi mértéke 65,0 százalék lett, amely a 2018. évi államadósság-mutató értékénél 4,3 százalékponttal alacsonyabb. Így az államadósság-szabály 2019-ben teljesült – szögezik le az ÁSZ elemzői.

A 2019-es hiányt növelő évközi intézkedések értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy

ezek egy része kedvezően érintette a 2020. évi költségvetést.

Például a társasági adó feltöltési kötelezettség 2019. évi megszüntetése hozzájárul a 2020. évi társasági adó-bevételek növekedéséhez, a 2020. évi kiadásokat pedig csökkenti az, hogy 2019-ben egyes kiadásokat előrehozott a kormányzat.A fogyasztáshoz kapcsolt és a lakossági adóknál a teljesítés meghaladta az eredeti előirányzatot.

A kedvező teljesítéshez mindegyik érintett adónemnél hozzájárultak a gazdaság fehérítését célzó intézkedések, illetve a vállalkozások és háztartások emelkedő jövedelme. A vállalkozások befizetéseinek volumene az évközi törvénymódosítások következtében – különösen a feltöltési kötelezettség megszüntetése miatt – elmaradt a tervezettől.

A költségvetés kiadásai közül az előirányzotthoz képest

jelentősen nőttek a felújítások, a beruházások és a személyi juttatások kiadásai.

Ez utóbbi emelkedésének hátterében alapvetően a közszférában végrehajtott béremelések, életpályamodellek bevezetése és megvalósítása állt – áll a Költségvetési Tanács számára készített számvevőszéki elemzésben.