Még jó ideig a laza monetáris politika mellett marad a jegybank

Változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, de csökkentette inflációs előrejelzését a svájci jegybank csütörtökön, és jelezte, még jó ideig fenntartja rendkívül laza monetáris politikáját.

A piaci várakozásoknak megfelelően a svájci jegybank (SNB) monetáris tanácsa csütörtökön változatlanul hagyta az irányadó kamatokat:

nem változott a 3 hónapos Libor referenciakamat célsávja, amely 2015 januárja óta áll a mínusz 1,25 százalék és mínusz 0,25 százalék között. A látra szóló betétek kamata mínusz 0,75 százalék maradt.

Svájc gazdasága az utóbbi évtizedek legsúlyosabb visszaesését szenvedi el, mivel az új típusú koronavírus által okozott, gyorsan terjedő járvány miatt számos vállalat felfüggesztette tevékenységét, jelentősen nőtt a munkanélküliség, illetve meredeken csökkent a hazai és a külső kereslet. Január-márciusban a bruttó hazai termék (GDP) negyedéves összevetésben 2,6 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 1,3 százalékkal csökkent.

A jegybank elemzői arra számítanak, hogy a hazai össztermék 6 százalékkal csökken idén, ami utoljára az 1970-es évek olajválságának idején fordult elő.

A fogyasztói árak idén és jövőre nem változnak, és 2022-ben is mindössze 0,2 százalékkal emelkedhetnek.

Úgy gondolom, hogy még jó ideig fenn kell tartani ezt az expanzív monetáris politikát

– mondta Thomas Jordan, az SNB elnöke, hozzátéve, hogy teljesen meg változniuk a kilátásoknak, nagyobb inflációra és sokkal jobb gazdasági várakozásokra van szükség, mielőtt változtatni tudnának a monetáris politikán.

Elemzők arra számítanak, hogy 2023 első negyedévéig maradnak a negatív kamatok, ha csak a gazdasági fellendülés nem lesz sokkal erősebb a mostani előrejelzéseknél. Emellett az SNB továbbra is igyekszik enyhíteni a svájci frankra nehezedő felértékelődési nyomást, alapvetően a devizapiaci intervenciók növelésével.

A válságok idején biztonságos menedéknek számító svájci frank az utóbbi öt év legerősebb árfolyamát érte el az euróval szemben májusban, ami arra késztette a jegybankot, hogy növelje devizavásárlásait a kulcsfontosságú exportorientált vállalatok védelmében. Idén már közel 100 milliárd frankot költött el az intervenciók során az SNB, ami meghaladja az 2018-ban és 2019-ben együttvéve felhasznált összeget.

Jordan elismerte, hogy az utóbbi hetekben jelentős mértékű intervenciókat hajtottak végre, és ez folytatódhat tovább, ha szükség van rá a megfelelő pénzügyi és monetáris feltételek fenntartásához.

A svájci kormány arra számít, hogy idén 6,7 százalékkal csökken a GDP, ami ha beigazolódik, 1975 óta a legrosszabb évet jelentené. Tavaly az egész évet tekintve 1,0 százalékkal nőtt a svájci gazdaság, ami 2012 óta a leggyengébb ütem, jócskán elmarad az 1,7 százalékos hosszú távú átlagtól.