Jelentősen nőtt a német ipar termelése

Jelentősen, a vártnál erősebben nőtt az ipari termelés Németországban júniusban az előző hónaphoz képest, párhuzamosan az új koronavírus által okozott járvány terjedését fékező intézkedések lazításával.

A német statisztikai hivatal (Destatis) pénteken közölte, hogy a szezonális, naptári és árhatással kiigazított előzetes adatok szerint júniusban 8,9 százalékkal emelkedett az ipari termelés az előző hónaphoz képest. Elemzők 8,1 százalékos növekedésre számítottak a májusi 7,4 százalékos emelkedés után.

Éves összevetésben ár- és naptári hatással kiigazítva 11,7 százalékkal esett vissza az ipari termelés júniusban, jóval kevésbé a májusi 19,5 és az áprilisi 25,0 százalékos zuhanáshoz képest.

Az energiatermelést és az építőipart nem számítva májushoz képest 11,1 százalékkal nőtt az ipari termelés a legnagyobb európai gazdaságban júniusban. A termelési eszközök gyártása 18,3 százalékkal, a félkész termékek előállítása 5,0 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése pedig 7,3 százalékkal nőtt. Az energiatermelés 5,5 százalékkal, az építőipari termelés pedig 1,4 százalékkal bővült.

Az autógyártás 54,7 százalékkal nőtt májushoz képest, ám az utolsó „békebeli” hónaphoz, februárhoz képest így is 20 százalékkal kisebb volt.

A német ipari vállalatok arra számítanak, hogy fennmarad a lendület és a következő három hónapban tovább nő a termelésük.

Mindazonáltal a kedvező kilátásokra árnyékot vet, hogy ismét emelkedni kezdett az új koronavírussal megfertőződöttek száma.

Németországban csütörtökön újabb több mint ezer minta lett pozitív, május óta először emelkedett ezer fölé a napi esetek száma. Sokan attól tartanak, hogy a kórokozó terjedését fékező intézkedések lazítása után elindul a járvány második hulláma.

A német ipart több éve komoly ellenszelek hátráltatják, kezdve az autóipar károsanyag-kibocsátási botrányaitól az új autók üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékeinek megállapítására szolgáló új, szigorúbb nemzetközi szabvány (WLTP) bevezetésével kapcsolatos gondokon, a kereskedelmi feszültségeken keresztül a strukturális kihívásokig.