A tőkeintenzitás hajtja a felzárkózást
Magas beruházási ráta, nagy innovációs kapacitás és jobb munkaminőség szükséges a közepes jövedelmű országok csapdájának elkerüléséhez – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A közepes jövedelmű országok jellemzően ott rontják el a felzárkózást, hogy nem növelik a potenciális növekedést, az említett három tényezőből általában a munka minőségének javítása, vagyis az oktatás fejlesztése nem elégséges.
A szakértő aláhúzta: a jelenlegi magyar gazdaságpolitika arra van berendezkedve, hogy elkerülje a közepes fejlettségű országok csapdáját,
azonban kiemelten fontos lenne többet költeni kutatás-fejlesztésre.
Sass Magdolna, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi évek magas növekedése azt jelzi, hogy Magyarország elkerülhette a közepes jövedelműek csapdáját.
Ám az oktatás-képzés fejlesztése, a modern követelményeknek való megfeleltetése minden fejlettségi szinten fontos a további növekedés szempontjából. Az MTA igazgatója figyelmeztet: a nemzetközi versenyképességgel foglalkozó szakirodalom szerint nem egyértelmű, hogy létezik a csapda.
Az alacsony bérek a munkaintenzív termelés esetében jelentenek erős versenyképességet
– magyarázta Sass Magdolna a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy miért a magas bérezésű országok állnak a versenyképességi listák elején. A magas bérek magas szakképzettséggel, jelentős felhalmozott tőkével párosulva a tőke- és tudásintenzív termelésben és a szolgáltatásokban jelentenek megemelkedett versenyképességet, ahol az elérhető nyereség is magasabb.
Ez erősíti a magas bérezésű országok helyzetét, hiszen ezekre a tevékenységekre szakosodnak, míg az alacsony keresetűek a kevésbé jövedelmező munkaintenzív tevékenységekre. Az intézet igazgatója hangsúlyozta: lényeges, hogy ki irányítja a termelési láncokat, Magyarországon kevés olyan cég van, amelyik képes erre.
Virovácz Péter rámutatott: a versenyképességi listák élére annak ellenére kerültek az ott szereplő országok, hogy magasak a bérek.
A technológia- és innovációvezérelt gazdaság olyan mértékben hajtja a bruttó hazai terméket, illetve növeli a vállalatok hatékonyságát, hogy ez magas bérezést tesz lehetővé.
Korábban a magyarországi vállalatok határozhatták meg a kereseteket, azonban a munkaerőhiány új helyzetet teremtett és gyors béremelésekhez vezetett.
A szakértő aláhúzta:
mivel euróban számolva alig nőtt a kifizetett bértömeg, a vállalatok könnyen kitermelték a magasabb, forintban kifizetett kereseteket,
viszont a magyar bérek lemaradása a nyugat-európai országokhoz képest nem csökkent érdemben.
Magyarországon magas az iparban dolgozók aránya, a fejlett országokban viszont egyértelműen a magasabb keresetet biztosító szolgáltató szektor dominál. Az ING Bank elemzője szerint nem a magas bér a cél, hanem a kényszerítő eszköz, amellyel a vállalatokat a termelékenység javítására ösztönzi az állam.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.