Elérhette a négy százalékot az infláció

Szeptemberben éves alapon 4 százalékkal nőhettek a fogyasztói árak a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, vagyis az augusztusi 3,9 százalékos infláció tovább emelkedhetett, elérve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célsávjának tetejét. A maginflációs mutatók viszont enyhén, 0,1-0,2 százalékponttal csökkenhettek, ami az árnyomás mérséklődésére utal.

Az MNB széles sávban mozgó, 3,7–4,1 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizált szeptemberre, a konszenzus szerint a jegybanki várakozásoknak megfelelően alakulhat a mutató.

Az év végére szokatlanul széles, 2,6–4,1 százalékos sávban határozta meg az inflációt a jegybank, ennek tudható be, hogy csak egy elemzői prognózis esik a meghatározott tartományon kívül, a konszenzus szerint 3,5 százalék. A szeptember végi Inflációs jelentésben az állt, hogy a következő hónapokban az üzemanyagárak csökkenése és a bázishatás miatt mérséklődik az infláció.

Az egyes tételek ellenkező irányú változása kiegyenlíthette egymást, az előző hónaphoz képest nulla lehetett az infláció

– mondta a Világgazdaságnak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője hangsúlyozta: az élelmiszerárak kiemelkedő növekedése és a gyenge árfolyam felfelé húzhatta a fogyasztói árindexet. Recessziós időszakban inkább a dezinflációs hatások erősödnek fel, mégis ennek ellenkezőjét tapasztaljuk.

Regős úgy véli, a gyenge forintárfolyam, a háztartások stabil kereslete és az élelmiszerárak gyors drágulása következtében lehet magas a fogyasztói árindex. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője figyelmeztet:

szeptemberben emelkedtek az üzemanyagárak, az élelmiszerek drágulása szezonális okokból gyorsulhatott, és a ruházati termékek inflációja is erősödhetett, ezek mind felfelé mozdíthatják a fogyasztói árindexet. Ezzel szemben a magas bázis miatt a szolgáltatások enyhíthetik az árnyomást.

Virovácz a maginfláció, valamint a jelentős adóhatás miatt az adószűrt maginfláció csökkenésére számít, ez utóbbi 4 százalék alá mérséklődhet. A konszenzus 4,5 százalékos maginflá­ciót és 4 százalékos adószűrt mutatót vár. Az Inflációs jelentés szerint a válság dezinflációs hatásai 5-6 negyedéves késéssel jelentkezhetnek.

Az eurózónából érkező inflá­ciós nyomás továbbra is alacsony, augusz­tushoz hasonlóan szeptemberben is kismértékben csökkentek az üzemanyagárak – magyarázta Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese.

Enyhe vírushelyzet esetén idén 3,2, jövőre 2,3 százalék lehet a fogyasztói árindex, ami 2022-re 2,6 százalékra gyorsulhat. Ha súlyosbodik a járvány, 2020-ban 3, jövőre 1,1, két év múlva pedig 1,7 százalék lehet az infláció. A statisztika csak a tiszta áremelkedéssel kalkulál, kiszűrve a termékek tulajdonságából fakadó változásokat. Ha egy vállalat termékeiben minőségjavulás is várható, akkor 3 százaléknál magasabb tényleges áremelés is könnyedén elképzelhető.