Felkészültek a kórházak a gazdasági kockázatok elkerülésére

Negyvenegy egészségügyi intézmény gazdálkodási kockázatait értékelte az Állami Számvevőszék, melyek közül 29 intézmény vezetője már gondoskodott a gazdálkodásban fennálló kockázatok kezeléséről 2017-et követően – olvasható a hivatal honlapján.

Ezek az intézmények igazolták a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodás feltételeinek kialakítását. 12 intézmény esetében ugyanakkor további intézkedések szükségesek a gazdálkodási kockázatok csökkentése érdekében.

Az egészségügyi intézmények az alapvető közfeladatok ellátásához jelentős nagyságrendű közpénzt használnak fel, és jelentős mértékű állami vagyont kezelnek.

A közfeladatok ellátása során a társadalom alapvető elvárása, hogy az állampolgárok – a pénzügyi lehetőségek hatékony felhasználása mellett – a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják a kórházakban.

Ugyanakkor az intézmények gazdálkodásában előforduló szabálytalanságok kockázatot hordoznak, nemcsak a központi költségvetés egyensúlya és a nemzeti vagyon védelme, hanem közvetetten az állampolgárok számára rendelkezésre álló folyamatos, a jogszabályok által előírt minőségű egészségügyi ellátások biztosítása szempontjából is.

Az egészségügyi intézmények gazdálkodását értékelő ellenőrzéseivel az ÁSZ hozzájárul a szabálytalanságokból fakadó kockázatok feltárásához, ezek intézményi szintű kezeléséhez, valamint – nemzetgazdasági szinten – az államháztartás szabályozott, átlátható és hosszú távon is fenntartható működtetéséhez.

A most befejezett ellenőrzés a központi költségvetési szervek körébe tartozó 41 egészségügyi intézményre terjedt ki, melyek különböző típusú egészségügyi szolgáltatásokat – jellemzően fekvő- és járóbeteg diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátásokat – végeztek az ellátási területi kötelezettségük szerint. Az ellenőrzésben érintett intézmények nem reprezentálják a hazai egészségügyi intézmények sokaságát.

Az ÁSZ értékelése megállapította, hogy 2017-et követően a 41 ellenőrzött egészségügyi intézményből 34 intézmény vezetője tett lépéseket az előirányzatokkal való szabályszerű gazdálkodás érdekében, 14 intézmény vezetője pedig csökkentette a leltározással kapcsolatban feltárt kockázatokat.

Az ellenőrzött időszak egy-egy évében még négy intézmény beszámolási kötelezettségének teljesítése hordozott magas kockázatot, ugyanakkor 2017-ben az éves költségvetési beszámolójukat már ezek az intézmények is alátámasztották szabályszerű leltárral.

A közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodást támogató kontrollkörnyezet szabályszerű kialakításáról 2017-et követően 25 intézmény gondoskodott.

2017-re javult az egészségügyi intézmények szabályozottsága, ugyanakkor a kockázatkezelési rendszer kialakítása, a beszámolási kötelezettség teljesítése, valamint az előirányzatokkal való gazdálkodás területén további intézkedések szükségesek a szabályszerű működés eléréséhez.

Az ellenőrzött egészségügyi intézmények vezetői által jelzett intézkedések alapján 29 intézmény gazdálkodásának kockázatai csökkentek 2017-et követően.

A gazdálkodásban rejlő kockázatok csökkentése érdekében további intézkedések szükségesek a következő intézményeknél: Állami Szívkórház Balatonfüred, Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet, pápai Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő, Budapest IV. kerületi Károlyi Sándor Kórház, budapesti Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, gyöngyösi Mátrai Gyógyintézet, Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet, fővárosi Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Parádfürdői Állami Kórház, komáromi Selye János Kórház, a kaposvári Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, illetve kisebb hiányosságok miatt a szolnoki MÁV Kórház és Rendelőintézetnél.

Az ellenőrzés megállapításai alapján, a kockázatok csökkentése érdekében az ÁSZ javaslatokat fogalmazott meg a 12 kockázatos intézmény vezetőjének, melyekre az érintetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

Az ellenőrzés során az ÁSZ azt értékelte, hogy a kockázatértékelés alapján kiválasztott egészségügyi intézmények vezetői megteremtették-e a közpénzekkel, valamint az állami vagyonnal való átlátható, elszámoltatható, felelős és korrupciómentes gazdálkodás garanciáit.