Robbanhat a lakáspiac az áfahírre

A jövő év elejétől két éven át ismét csak 5 százalékos áfa terhelné az újonnan épülő lakásokat a kormány terve szerint.

Mindenki a rozsdaövezeti akcióterületi térképekre várt, az új hír jókora meglepetést okozott ingatlanfejlesztői körökben. A terv nyomán felbolydult piacon is csak találgatni lehet a fejleményeket, de biztos, hogy nagy hatása lesz a döntésnek

– reagált a bejelentésre a Világgazdaságnak az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke, Kiss Gábor, aki a Metrodom Építő Kft. ügyvezetője is. Leszögezte: a két év nem elég új projektek indítására, mert egy projektciklus három-négy év. Ám ha 2022-ig elég belekezdeni az építkezésbe, a hatás megtöbbszöröződik. De mivel az előző áfakedvezményes időszak a múlt év végén lejárt, jövőre húszezernél kevesebb lakás készül el.

Az újbóli áfakedvezmény 2021. január 1-től 2022. december végéig szól, a kormány ezzel a Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszterhez köthető, minden idők legnagyobb otthonteremtési programjaként beharangozott koncepcióra bólintott rá.

Az építőipari kapacitás megvan a remélhetőleg felpörgő lakásépítéshez, az elmúlt hat évben ugyanis megháromszorozódott az épített lakások száma, és most ilyen nagy ívű intézkedésre van szükség ahhoz, hogy ne törjön meg a lendület

– nyilatkozta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Csakhogy már eltelt az első háromnegyed év, amikor erősen visszafogottá váltak a lakáscélú kivitelezések, miután harmadával csökkent az építési engedélyek száma az első fél évben. Az építkezések felgyorsítására az ÉVOSZ a 300 négyzetméternél nagyobb lakóépületek engedélyezési eljárásának a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásoknál alkalmazható ütemét és egyszerűsítését javasolja. Konkrétan azt, hogy a lakásfejlesztések élvezzenek elsőbbséget a kormányhivataloktól a szakhatóságokon és a közüzemi szolgáltatókon át mindenütt, gyorsított eljárással. Koji László bízik benne, hogy a gazdaságvédelmi munkacsoport mai ülésén a tervezett bürokráciacsökkentés jegyében támogatják a javaslatot, amelynek bevezetését addig tartják fontosnak, amíg kiszámítható növekedési pályára kerül a lakásügy, és megnyugszik a piac. (Az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése szerepel a kormány terveiben is a kormányinfón elhangzottak szerint.)

Ehhez hosszú távú, tizenöt-húsz évben gondolkodó lakáspolitikára lenne szükség, amit a máris hatalmas meglepetést okozó Novák Katalin-féle stratégiától vár a piac

– jelezte Kiss Gábor. Szerinte az ideiglenes, de általános áfakedvezménnyel az azonnali rozsdaövezeti akciótervek jelentősége eltűnt, a közép- és hosszú távú fejlesztéseké a barna zónákban azonban nem, hiszen a 2022-ig elinduló lakásépítések is kipörögnek 2024–2025-re, ám ezután is szükség lesz motivációkra a visszatérő magas áfák mellett a piacon.

Egyelőre rövid távon sem tudni, hogy mi fog történni, mert az áfakedvezmény visszaépítésének miniszterelnöki bejelentése nyomán totális a felbolydulás. Hogy a döntés részletei mennyire fontosak, arra kiváló példa a kormányfő megfogalmazása, aki a 2022 végéig „zajló” építkezésekről beszélt. Ez praktikusan azokra a fejlesztésekre lenne érvényes, amelyek addigra elkészülnek, ám a kormány Facebook-oldalán az olvasható, hogy

a 2022-ig megkezdett építkezésekre vonatkozik a kedvezményes áfa visszavezetése.

Mielőbb törvénybe kell iktatni a pontos részleteket, mert – mint arról az ÉVOSZ Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozatának elnöke a Világgazdaságot értesítette – az építtetők közül sokan máris azt kérik, hogy álljanak le a munkák, a szerződni készülők pedig nem akarnak addig elköteleződni, amíg nem tudják, kire vonatkozik az 5 százalékos áfa, és milyen feltételei vannak.

Meghosszabbíthatják a hitelmoratóriumot

A jövő héten a hitelmoratórium meghosszabbítása lesz az egyik legfontosabb téma a parlament előtt, mert az a cél, hogy 2021. január 1. után se kelljen fizetnie a hitelét annak, aki nyugdíjas, gyermeket nevel, közfoglalkoztatott vagy munkanélküli – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Terítékre kerül, hogy azok a cégek, amelyeknek a járvány következtében legalább 25 százalékkal esett az idei árbevételük, megmaradhassanak a hitelmoratórium keretében. | K. M. I.