A helyreállítási alapon múlik, mennyivel nőhet a magyar gazdaság jövőre

A forint nem tudott visszakorrigálni a válság előtti szintekre, hasonló a helyzet a lengyel zloty és a cseh korona esetében is, korábban a válsághelyzet mozgatta az árfolyamot, most pedig a vétóhelyzet határozza meg azt – mondta Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője.

Arra számítunk, hogy nem maradunk ki a helyreállítási alapból, mindenkinek a gyors létrejötte az érdeke.

Az alap a teljes hét éves költségvetés háromnegyedét érintik. Ha már hamarabb megszavazzák, akkor sem indulna el a kifizetés 2021 második fele előtt, de további késlekedés már nem fér bele, azonban a viták miatt elhúzódhat a felállítása.

Jelentős korrekció jöhet jövőre, de nem kompenzálja az idei, 6 százalék körüli bruttó hazai termék (GDP) visszaesést – húzta alá Jobbágy Sándor.

A helyreállítási alap megszavazása, a javuló makrogazdasági számok és a forint korrekciójához vezethet. Hosszabb távon viszont az inflációs, termelékenységi különbség miatt a korábbi évekre jellemző gyengülő forinttrend maradhat.

A frissen megjelent, 2,7 százalékos inflációs adat növeli a monetáris mozgásteret

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az ingyenes parkolás miatt csökkenhetett számottevően az adat, ugyan csak kis része a fogyasztói kosárnak, mégis a nullára csökkenése meghatározta a fogyasztói árindexet is.

Az éves átlag csak kicsivel 3 százalék felett alakulhat.

A mozgásteret az MNB felhasználhatja arra, hogy az egyhetes betéti kamatot 0,75 százalékról az alapkamathoz, 0,6 százalékra módosíthatja. Az MNB fenntarthatja az alacsony kamatkörnyezetet, amit a nemzetközi jegybankok is támogathatnak.

Alapesetben 4 százalékkal nőhet a GDP 2021-ben, megközelítheti az 5 százalékot, ha jól alakul az uniós helyreállítási alap felhasználása

– mutatott rá a Concorde elemzője.

Ha viszont kimaradunk az alapból, akkor elsősorban a beruházások terén lehet kiesés, viszont a szolgáltatások oldaláról a korrekció enélkül is bekövetkezhet.

Ha nem lenne helyreállítási alap, akkor a magyar költségvetés mozgástere határozná meg a lehetőségeket.

A költségvetés, illetve a monetáris környezet egyaránt támogathatja a növekedést, a vállalatokat. A költségvetési hiány 9 százalék lehet idén, ami ugyan magas, de beleillik az európai képbe, a várt korrekció ebből a szempontból is bekövetkezhet. A mostani devizakötvény-kibocsátás már a jövő évi helyzet előfinanszírozása, valamint a tavasszal lejáró kötvények refinanszírozása.

Amennyiben a hétéves uniós költségvetés ciklus a vétó miatt nem indul el januártól, akkor az előző keretrendszer folytatódna, havi szinten érkezne uniós pénz, így nem maradnánk uniós forrás nélkül, ugyanakkor jelentős kiesést okozna.