Tartós drágulás a gabonapiacon

Ellenálltak a járványidőszak megpróbáltatásainak a tőzsdén kereskedett agrártermékek, a nyersanyagellátási lánc jól teljesített, és a globális élelmiszer-ellátás sértetlenségét sem fenyegette nagyobb mértékben a pandémia. A gabonák és a takarmánynövények drágulása 2021-ben is folytatódhat.

A búza, a kukorica és a szója ára továbbra is magas marad, sőt tovább nőhet, a termelési és exportfeltételek pedig kedvezők maradhatnak a termelők számára. Viszont a gyapot, a kávé, a kakaó és a cukor ára a járvány miatt csökkenő fogyasztói igényre válaszul helyben jár, sőt, ezek a termények éppenséggel árcsökkenés előtt állnak, a gyenge kereslet hatása ugyanis 2021-ben is érvényesülni fog

– állítja Stefan Vogel, a Rabobank vezető stratégája és agrárárupiaci vezetője.

A kávé globális kereslete 1995 óta először csökkent, a vendéglátóiparban elrendelt járványellenes korlátozások, a bezárt éttermek, presszók miatt nem volt hol és kinek felszolgálni a feketét. A kereslet 2021-ben várhatóan 2 százalékkal élénkül, ám továbbra is a 2019-es szint alatt marad. A kávéültetvényeket a járvány lényegében nem érintette. Brazília rekordtermésről számolt be, 2021-ben a fogyasztók valószínűleg bőséges kávékészletekkel találkoznak majd. Mivel azonban a tőzsdei kereskedésű készletek mennyisége továbbra is korlátozott marad, potenciálisan nagy áringadozásokat láthat a határidős piac 2021-ben.

A cukor esetében a kereslet mérséklődött, bár a termelést segítette az etanol árcsökkenése, azaz a cukornádból jobban megérte cukrot gyártani a bioüzemanyag helyett. Ennek eredményeként a 2020–2021-es év viszonylag kiegyensúlyozott lehet, szemben a nagy hiányra vonatkozó korábbi várakozásokkal. Sőt, mivel egyes vélemények szerint a globális gazdaság 2021 második felében helyreállhat, az etanol és a cukor ára ismét felpattanhat.

Az árutőzsdén kereskedett termények közül

a búza ára hatéves csúcsra futott a 2020–2021-es szezonban. Ebben közrejátszott a világjárvány által kiváltott globális keresletbővülés.

Az egyes országok továbbra is stabil ellátást akarnak biztosítani a kenyérgabonából, és a háztartások biztonsági lisztkészletezése is magasabb szintre lépett. Mindez az árazásra is jótékony hatást gyakorol, és ez így marad jövőre is.

Figyelemreméltó, hogy a szójabab ára 2020-ban az összes nyersanyag közül a legnagyobb csökkenést könyvelhette el a kétéves túlkínálat és a kínai–amerikai kereskedelmi háború nyomán kialakult alacsony árak miatt, amelyek az Egyesült Államokban a termelési költségek alá estek. Az árak ezután egy nagy volumenű kínai importprogram hatására emelkedésnek indultak, majd négyéves csúcsra ugrottak. Az áremelkedés várhatóan 2021-ben is folytatódik. Ebben főszerepet játszik, hogy az afrikai sertéspestis pusztító hatása már a múlté, és Kínában ismét dinamikusan nő az állatállomány, amelynek etetése folyamatosan élénk keresletet generál a szója és a kukorica iránt.

Az agrárnyersanyagárak alakulásában állandósult kockázati tényezőként kell tekinteni az évek óta hol romló, hol javuló amerikai–kínai gazdasági és kereskedelmi viszonyra. A kétoldalú kereskedelmi tárgyalások időszakát követően továbbra is kérdés marad, hogy ez a kapcsolat mennyire lesz szilárd a Biden-adminisztráció alatt, és hogy ez miként befolyásolja a kulcsfontosságú agrártermékek, például a szójabab kereskedelmének egyensúlyát.