Biden szigorította a közbeszerzési szabályokat

Joe Biden amerikai elnök hétfőn rendeletet írt alá a közbeszerzési szabályok szigorításáról, amely a hazai feldolgozóipar támogatását célozza azáltal, hogy

a kormányzati ügynökségeket és hivatalokat arra készteti, több terméket és szolgáltatást vásároljanak amerikai vállalatoktól.

Az adófizetők pénzét fogjuk felhasználni Amerika újjáépítéséhez. Amerikai termékeket vásárolunk, és támogatjuk az amerikai munkahelyeket

- mondta Biden újságíróknak, mielőtt ellátta kézjegyével a közbeszerzésekben az amerikai termékeket előnyben részesítő törvény (Buy American) kiskapuit bezáró rendeletet.

Az 1933-ban elfogadott jogszabály kötelezi a szövetségi kormányt, hogy amerikai vállalatokkal kössön szerződést, amikor ez lehetséges, de számos kivételt és könnyítést tesz lehetővé. A törvényt például sok esetben úgy kerülik ki a vállalatok, hogy ráütik az adott termékre a „Készült az Egyesült Államokban” feliratot, jóllehet összetevői túlnyomó része külföldről származott, vagy importálás után kisebb módosításokkal adták tovább.

Biden elnök azt ígérte, hogy a világ legnagyobb áru- és szolgáltatásvásárlójaként az amerikai kormány vásárlóerejét a hazai feldolgozóipar megerősítésére és az új technológiákat felvevő piac megteremtésére használja. Hangsúlyozta, nem hiszi, hogy az amerikai feldolgozóipar életereje már a múlté.

Az amerikai feldolgozóipar a második világháborúban a demokrácia fegyvere volt, most pedig az amerikai fellendülés egyik hajtóerejévé kell válnia

- hangoztatta.

Megismételte azt a kampányban tett ígéretét, hogy a szövetségi kormányzat járműveit az Egyesült Államokban gyártott elektromos autókkal váltják majd le.

A szövetségi kormány évi 600 milliárd dollár értékben vásárol javakat és szolgáltatásokat.

Az elnöki rendelet értelmében ezentúl minden szövetségi intézménynek a Fehér Háztól kell mentességet kérnie, ha külföldi terméket akar vásárolni, majd a felmentést nyilvánosan közzé kell tennie.

Felmentés csak kivételes esetekben adható, például komoly nemzetbiztonsági vagy sürgősségi okok miatt. Emellett felül kell vizsgálniuk az amerikai termék definícióját, és új százalékokat kell meghatározni az amerikai tartalom megállapításában, elkerülendő az import nyújtotta lehetőségek kihasználását.

Az amerikai feldolgozóipar erősítése súlyos kihívásnak bizonyult az előző kormányzatok számára is.

Az Amerika az első jelszó jegyében protekcionista kereskedelempolitikát folytató Donald Trump elnöksége idején Biden közlése szerint 30 százalékkal nőtt a külföldi vállalatoknak odaítélt szövetségi kormányzati szerződések száma.

Az amerikai gazdaság mintegy 12 százalékát lefedő feldolgozóipar új életre keltése kulcsfontosságú eleme Biden elnök azon szélesebb körű törekvésének, hogy emeljék a béreket, növeljék a szakszervezetek erejét, támogassák a kisebbségiek tulajdonában álló vállalatokat és erősítsék az amerikai beszállítói láncokat.

Az utóbbi évtizedekben amerikai feldolgozóipari vállalatok sokasága szervezte ki a termelést Kínába és más külföldi országokba az alacsonyabb bérek és a lazább környezetvédelmi előírások vonzerejének engedve. Ez az elvándorlás azonban kritikus réseket ütött a hazai termelésben, és ennek a rendszernek a gyengesége élesen kiütközött a koronavírus-járvány idején, például az orvosi felszerelések esetében.

Kína 2010-ben átvette a világ legnagyobb feldolgozóipari termelőjének járó címet az Egyesült Államoktól, és 2018-ban a globális termelésnek már a 28 százalékát adta.

Biden elnök új rendelete azonban bosszanthatja az Egyesült Államok olyan szövetségeseit és stratégiai partnereit, mint például Kanada vagy az európai országok, amelyek eleve úgy vélik, hogy a Buy America törvény már így is akadályozta vállalataik részvételét egyes amerikai közbeszerzési pályázatokon.

Marc Garneau kanadai külügyminiszter közölte, hogy az amerikai kormány tudomására hozzák, ha a kanadai vállalatoknak kárt okoz az új rendelkezés.

Joe Biden a maga részéről úgy fogalmazott,

az Egyesült Államok kész kereskedelmi partnereivel együtt dolgozni a világkereskedelem szabályainak korszerűsítésében, ideértve a közbeszerzéseket is, hogy az adófizetők pénze a gazdasági növekedést és a rugalmas ellátási láncokat támogató befektetésekre ösztönözzön.