Palkovics: védelmi ipari stratégia készül

Január végéig elkészül a védelmi ipari stratégia, amely az állam és a piaci partnerek finanszírozásával több százmilliárd forintos beruházásokat mozdít elő. A haderőfejlesztésen túl az exportpiacok kiépítése a cél – mondta a Figyelőnek Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Ebben fontos szerepe lehet a Lynx-gyárnak, amely a járműipari tesztpályához hasonlóan Zalaegerszegen létesül.

A honvédség több mint kétmilliárd euró értékben 218 Lynx harcjárművet vásárolt, ebből 172-t a német Rheinmetall és a magyar állam zalai vegyesvállalata készíthet el.

A képzést Németországban kapják meg a magyar cég szakemberei, akik már a kinti termelésből is kiveszik a részüket. A 60 milliárd forintból épülő üzem 2023-tól évi száz gyalogsági harcjármű gyártására lesz alkalmas.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a stratégia legfontosabb eleme az ágazati klaszterrendszer kiépítése. E klaszterek egyike a nyugat-magyarországi harcjárműfejlesztésre, -gyártásra és -validálásra irányul, a zalaegerszegi üzem mellett ebben szerepet kaphat Győrben a Rába Nyrt. és Kaposváron a BM Heros Zrt. is.

A repülőgépipari rész fontos eleme lesz az Airbus helikopteralkatrész-gyártó üzem Gyulán, ennek támogatására Békéscsabán teljesen átalakítják a repülőteret és a szakképzési centrumot. Várpalota is klaszterközpont lesz, ott lőszereket és aknavető gránátokat gyártó üzemeket építenek, ugyancsak a Rheinmetall-lal karöltve.

Fegyvergyára révén Kiskunfélegyháza szintén bázis lesz, legyen szó kézi- vagy járműbe szerelhető fegyverekről, a szegedi lézerközpont pedig az új generációs fegyverek fejlesztését is közelebb hozhatja. A budapesti klaszter a hírközlésre, a telekommunikációra, a kiberrendszerek fejlesztésére szakosodik majd, a hatodik terület pedig a szenzoroké északkelet-magyarországi központtal.

A finanszírozásra létrejön a Védelmi Ipari Kockázati Tőkealap, míg a kutatási hátteret a Védelmi Innovációs Kutató Intézet biztosítja majd három telephelyen.

Budapesten az alkalmazott kutatásokon, főként a mérnöki területen lesz a fókusz, a szegedi Tudományos és Innovációs Park a lézerkutatásokon túl az alapkutatásokért felel, Zalaegerszeg pedig az eszközök validációjáért.

A teljes cikket a Figyelő aktuális lapszámában olvashatja