Az export vitte a hátán a gazdaságokat

Az exportnak és az építőiparnak köszönhetően Németország GDP-je 0,1 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben az előző három hónaphoz képest, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány második hullámának lassítására újabb korlátozásokat kellett bevezetni, ami erősen visszafogta a fogyasztást. Elemzők stagnálást vártak a harmadik negyedévi 8,5 százalékos bővülés után. Éves bázison a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) első becslése szerint 3,9 százalékkal csökkent a GDP. A teljes évet tekintve 5 százalékkal zsugorodott a gazdaság, ami a legnagyobb visszaesés a 2009-es mínusz 5,7 százalék óta.

Az ING elemzése szerint Európa legnagyobb gazdasága ezzel 2020 végén elkerülte ugyan a W alakú recessziót, de a tartós korlátozások, az oltási kampány lassúsága és az új vírusvariánsok esetleges felbukkanása kérdésessé teszi, hogy sikerül-e megismételni ezt a „varázslatot” a mostani negyedévben is.

Az építőipar teljesítménye valószínűleg már nem lesz elég a gazdaság megtámogatására, és a kínai kereslet is visszaeshet az ottani újévi ünnep miatt. A szövetségi kormány a múlt héten már visszafogta a növekedési kilátásokat, az őszi 4,4 százalékkal ellentétben a GDP 3 százalékos bővülését várja az idén, és arra számít, hogy a gazdaság 2022 második felében éri csak el a járvány előtti szintet.

Az elemzői várakozásoknál sokkal kisebb lett a francia GDP visszaesése az utolsó negyedévben, bár az eurózóna második legnagyobb gazdasága így is a legrosszabb évét zárta a második világháború óta. A statisztikai hivatal (Insee) első becslése szerint az előző negyedévhez képest a piac által várt 4 százalék helyett 1,3 százalékkal csökkent a GDP a harmadik negyedévben mért 18,5 százalékos emelkedés után. A növekedés fő hajtóereje itt is az export volt, és szakértők szerint Franciaország esetében is a korlátozások – és ebből következően a fogyasztás visszaesése – fogják vissza a gazdaság talpra állásának esélyét 2021 elején.

A koronavírus-járvány második hulláma és az Európa többi részéhez képest is rossz oltási helyzet miatt erősen kérdéses, hogy Párizs el tud-e kerülni egy második recessziót 15 hónapon belül.

Éves összevetésben az utolsó negyedévben 5 százalékkal, 2020 egészét tekintve 8,3 százalékkal zsugorodott a francia gazdaság, ami még így is jobb a kormány 11 százalékos előrejelzésénél.

Példátlan mértékben, még a globális pénzügyi válság alattit is meghaladó mértékben esett vissza tavaly a spanyol gazdaság. A statisztikai hivatal (INE) előzetes adatai szerint 11 százalékkal zsugorodott a GDP 2020-ban

(2009-ben 3,8 százalékos volt a csökkenés), ami nagyjából megfelel a jegybank és a kormány várakozásainak is. Az utolsó három hónap 0,4 százalékos negyedéves bázisú növekedése ugyan messze meghaladja az 1,5 százalékos zsugorodást jelző elemzői várakozásokat, de a szigorú korlátozások következtében valószínűleg Spanyolországban sem lesz olyan erőteljes a visszapattanás 2021 elején, mint ahogy korábban remélték. A jegybank 4,2–8,6 százalékos, a kormány 7,2 százalékos GDP-növekedéssel számol az idén.