Vidéken megszűnt az abszolút szegénység

Kína a kitűzött határidő előtt tíz évvel teljes mértékben felszámolta az abszolút szegénységet a városi után a vidéki lakosság körében is – jelentette be csütörtökön több mint egyórás beszédében Hszi Csin-ping elnök. Az 1,4 milliárdos lakosságú országban az utóbbi négy évtizedben 770 millió, az elmúlt nyolc évben pedig 98,99 millió embert emeltek ki ebből a kategóriából, hangsúlyozta az államfő, aki szerint ez kész „csoda”, ami bekerül a történelemkönyvekbe.

Beszámolója szerint a központi kormányzat a vezetése alatt,

az elmúlt nyolc évben 1600 milliárd jüant fordított a szegénység leküzdésére, többek között 7,9 háztartásban élő 25,68 millió ember otthonát korszerűsítették, és több mint 9,6 millió kínait telepítettek át a legelmaradottabb területekről.

Összesen 28, kisebb lélekszámú etnikai kisebbség került ki teljesen ebből a kategóriából. Kína várhatóan még az idén, a kommunista párt alapításának 100. évfordulója alkalmából kinyilvánítja majd azt is, hogy „mérsékelten fejlett” országgá vált.

Külföldi elemzők szerint azonban Peking nagyon alacsonyra tette a mércét a szegénység fogalmának meghatározásakor: a küszöböt tavaly nem egészen négyezer jüan (egy jüan 45,67 forint) éves jövedelemnél húzták meg, ami a jelenlegi árfolyamon napi 1,75 dollárnak felel meg.

Ehhez képest a Világbank szerint az tartozik ebbe a kategóriába, aki napi 1,9 dollárnál kevesebbet keres. (A szegénységi küszöb 2012 óta ennél is alacsonyabb, mindössze évi 2625 jüan volt.)

Szakértők ezért hangsúlyozzák, hogy Pekingnek továbbra is jelentős befektetéseket szükséges tennie az ország legelmaradottabb térségeinek fejlesztésére. Hszi arra azonban nem tért ki a beszédében a Reuters tudósítása szerint, hogy mekkora összegeket szánnak e célra a következő ötéves tervben, amelyet márciusban fogad majd el a parlament.

A terv szerint olyan gyors gazdasági növekedést kell fenntartani a 2021-2025 közötti időszakban, amely lehetővé teszi megfelelő mennyiségű munkahely teremtését, és nem növeli tovább az egyre szélesedő jövedelmi szakadékot. Az ötéves terv egyik leghangsúlyosabb eleme a klímaváltozás elleni harc, a cél 2030 után csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, 2060-ra pedig elérni a karbonsemlegességet.

Szakértők, köztük Csang Si-vej, a Draworld Energy Research Center kutatóintézet elemzője azonban úgy vélik, hogy a zöldcélok egy részét a kormányzat feláldozza majd, hogy biztosítsa a gazdasági növekedést, és megelőzze az esetleges energiahiányt. Az ország szén-dioxid kibocsátása legjobb esetben is évi négy százalékkal növekszik majd 2025-ig, ami „kevesebb ugyan a 2015-2020 közötti hét százaléknál, de kevés a karbonsemlegességi cél eléréséhez”, állítja Lauri Myllyvirta, a finn Centre for Research on Energy and Clean Air vezető elemzője.