A célérték fölé ugorhatott az infláció
Az éves alapon mért infláció februárban 3,1 százalékra erősödhetett a januári 2,7 százalékról a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A maginfláció és az adószűrt maginfláció viszont egyaránt 0,1 százalékponttal csökkenhetett, az előbbi 4,1, az utóbbi 3,4 százalék lehetett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) februárra rendkívül széles előrejelzési sávban alakuló prognózist adott ki decemberben, elemzői szerint 2,6–3,9 százalék között alakulhattak a fogyasztói árak.
Az inflációs várakozások erősen emelkedtek az előző hónaphoz képest:
a januári felmérésünkben 2021 egészére 3,3 százalékos átlagos fogyasztói árindexet jeleztek előre a szakértők, de most már 3,5 százalékon áll a konszenzusos pénzromlás.
Az MNB 3,5-3,6 százalékos drágulási ütemmel számol az idei évre. A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé a februári inflációs adatokat.
Az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony, ám az üzemanyagárak december óta tartó emelkedése februárban is folytatódott, ez felfelé nyomhatja a fogyasztói árakat – mondta lapunknak Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese. A piaci szolgáltatások átárazása még februárban is tarthatott, és az élelmiszerárak is inflációs nyomást fejthettek ki – tette hozzá a szakértő. Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője rámutatott, hogy tavaly februárban 4,3 százalékkal csökkentek az üzemanyagárak, míg idén 4,8 százalékkal emelkedtek, az élelmiszerárak azonban lassúbb ütemben drágultak, mint egy évvel korábban. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője figyelmeztet: a drágulás ütemét az határozhatja meg, hogy mikor történt az üzemanyagok árfelírása:
ha a hónap elején, akkor 3 százalék alatt maradhatott az infláció, a hónap végi méréssel azonban már 3 százalék fölé emelkedhetett. Az elemző hangsúlyozta: a tartós fogyasztási cikkek inflációja 2010 óta nem látott csúcsra, 3,5 százalékra emelkedhet, ami a fő mutatóra is hatással lehet.
A maginfláció továbbra is erős maradhatott, a 2–4 százalékos jegybanki célsáv teteje körül alakulhatott – mutatott rá Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. Az alacsony külső infláció és a romló jövedelmi viszonyok következtében kialakult mérsékelt kereslet lefelé húzza a pénzromlást, a gyenge forintárfolyam viszont fokozza. A szakember arra számít, hogy a következő hónapokban a bázishatás miatt a fogyasztói árindex a 3 százalékos MNB-cél fölé emelkedik.
A jegybanki döntéshozatalt az határozhatja meg, hogy a gazdaság újranyitása után a korábban elérhetetlen piaci szolgáltatások árai mennyivel emelkednek – fűzte hozzá a Századvég elemzője. Kuti Ákos szerint 2021-ben kétszer várható az infláció kilengése. Először áprilisban emelkedhet 4 százalék környékére a drágulás üteme, majd enyhülés várható. Az őszi hónapokban és decemberben erősebb emelkedésre van kilátás, a pénzromlás átlépheti a 4 százalékot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.