Egyre több cég adja fel a belvárosi üzlethelyiségét

Ellentétben az ingatlankínálat számos más szegmensével, a városi raktárak piacát nem sújtotta a pandémia, az eladók és a bérbeadók ugyanis egyaránt átmenetinek tekintik és úgy is árazták be a helyzetet, amelynek nemcsak vesztesei, hanem láthatóan igazi nyertesei is vannak az átalakult üzleti modellek és igények miatt.

A városi raktárhelyiségek iránti keresletet fokozza, hogy egyre több üzlet áll át a raktárkészletről történő értékesítésre, ezzel párhuzamosan arra is, hogy a drága belvárosi üzlethelyiségek alapterületét minimalizálja, raktárkapacitását pedig bővítse, és területi eloszlását szélesítse a költséghatékonyság érdekében.

Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László a Világgazdaság számára kigyűjtött adatokat és a városi raktárhelyiség-kínálatot elemezve kiemelte, hogy az utóbbi egy-két évben az eladó raktárak fokozatosan drágultak, és a bérleti díjak is feljebb mentek. Megfigyelhető, hogy az egymást követő járványhullámokkal összefüggésben berobbant az e-kereskedelem, amelynek hatására emelkedett az árszint Budapesten.

Kiadó raktárat két éve még átlagosan 1200, tavaly már 1400 forintos négyzetméteráron kínáltak a bérbeadók, az idén márciusban viszont az aktuális átlagár a fővárosban már 1600 forintot kóstált.

Az eladó raktárak átlagára több mint 10 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt, a fővárosban a 196 ezer forintos négyzetméterárról 220 ezerre nőtt. Újbuda, Óbuda és Erzsébetváros áll a toplista élén, ezekben a városrészekben csak 200–300 ezer forintos négyzetméteráron lehet most raktárakat találni az eladásra kínáltak között. Ez arra utal, hogy az eladók potenciált látnak a városi kisraktárbizniszben, nemcsak a kis- és középvállalkozásokra, hanem az egyéni igényekre, a magánszemélyként megjelenő bérlőkre is építve. A piacon Budapesten 102 ezer négyzetméternyi eladó és több mint 800 ezer négyzetméternyi kiadó raktár van. A hirdetések száma nem csökkent, a kiadó raktárak összes alapterülete viszont 1,3-1,4 millió négyzetméterről jócskán visszaesett, miután sok kis alapterületű ingatlan jelent meg a kínálatban. A városon belüli logisztikai igények, így a raktárak alapterülete is nagy szórást mutat, a néhány tíz vagy száz négyzetméteres ingatlanoktól a pár ezer négyzetméteresig minden fellelhető.

A legtöbb eladó raktárhelyiséget a XIII. kerületben hirdetik, de e tekintetben a toplistán szerepel még a VIII. és a VII. kerület is.

A belvárosban és Bel-Budán egyaránt havi egy-két raktár jelenik meg a piacon, de érdekes, hogy egyes külvárosi területeken, a XVII. vagy a XIX. kerületben sincs számottevően több. A legtöbb bérbe vehető raktárat az egykor iparterületekben is bővelkedő IV., X., XI. és XIII. kerületben hirdetik, és nem kevés eséllyel, hiszen ezekben a városrészekben fontos közlekedési csomópontok teszik értékessé és könnyedén megközelíthetővé az adott ingatlanokat.