Véget ér a fordított adózás a munkaerő-kölcsönzésnél

Véget ér a fordított adózás a munkaerő-kölcsönzésnél, április elsejétől már nem a megrendelő, hanem a munkaerőt kölcsönbe adó cég számítja fel és fizeti meg az általános forgalmi adót – mondta Izer Norbert a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Az államtitkár elmondta, a magyar kormány igyekezett elérni Brüsszelben, hogy a munkaerő-kölcsönzésnél továbbra is alkalmazható legyen a 2015 végétől két alkalommal is engedélyezett fordított áfa, azonban

a testület a feketegazdaság elleni küzdelemben elért eredmények miatt elutasította Magyarország kérelmét, amely a munkavállalók védelme érdekében még egy ideig fenntartotta volna a fordított adózást.

Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy hat év alatt 17,8 százalékponttal csökkent az adóelkerülés mértéke, a kormány a kockázatokat hangsúlyozta – emelte ki Izer Norbert.

A kormány álláspontja szerint nemcsak az államkassza bevételének biztosítása, hanem az így foglalkoztatott több mint 260 ezer munkavállaló védelme is indokolta a fordított adózás fenntartását.

A munkaerőkölcsönzéssel visszaélő cégek ugyanis jellemzően nemcsak a költségvetést károsítják meg, hanem a munkavállalókat is, akiket nem jelentenek be, így nem lesznek jogosultak ellátásra, vagy ha be is jelentik őket, a bérükből az adót és járulékot „elfelejtik” befizetni

– magyarázta az államtitkár.

A fordított áfafizetés célzott és hatékony eszköznek bizonyult:

az adóhivatal ellenőrzési adatai szerint a munkaerő-kölcsönzéshez köthető áfacsalások értékének aránya a befizetési kötelezettségekhez képest a 2015-ben mért 15 százalékról 2019-re már 5 százalék alá csökkent.

A cél az öt százalékos arány további mérséklése, ez a fordított adózás nélkül is reális – vélekedett az államtitkár.

Mint mondta: a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokat folyamatosan vizsgálják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzői, és ha valószínűsíthető az adóelkerülés, a revizorok azonnal felkeresik a céget. A csalárd magatartást tanúsítók ellen a büntetőjog eszközrendszerével lép fel a NAV – tette hozzá.

A tagállamokra kötelező uniós áfa irányelv rögzíti, hogy milyen területeken lehet az áfa szokásos fizetési módját megváltoztatni. Ilyen az építőipar vagy a hulladékfelvásárlás, ahol évek óta sikeresen működik a fordított áfa. Ezen túl a tagállamok derogációt, azaz a fő szabálytól egyedi eltérést kérhetnek, amennyiben jelentős áfamegkerülési utakat szeretnének lezárni. Ezzel az eszközzel élt Magyarország a munkaerő-kölcsönzés kapcsán az elmúlt években, amíg ahhoz hozzájárult a bizottság.

Az évtized elején még a fordított adózás számított az egyik legnagyobb csodafegyvernek a feketézőkkel szemben, de mára helyüket Magyarországon átvették az online gazdaságfehérítő eszközök, mint például az online pénztárgép, az ekáer (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) vagy az online számla

– összegezte az államtitkár.