Az uniós átlag alatt a magyar munkanélküliség

Míg az európai uniós átlag 7,5 százalék, Magyarországon a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt februárban, ezzel az állástalanok aránya az ötödik legalacsonyabb volt a tagállamok rangsorában – mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, miután az Eurostat közzétette a legfrissebb uniós foglalkoztatottsági adatokat. A régiós versenytársak közül Csehország és Lengyelország után Magyarországon volt a legkisebb a munkanélküliség az év elején. Ugyanakkor tavaly február óta egy százalékkal nőtt az állástalanok aránya.

Annak fényében nem rosszak az adatok, hogy mekkora volt a tavalyi visszaesés. Amikor legutóbb ilyen mértékű recesszió volt a gazdaságban, jóval magasabbra ugrott a munkanélküliségi ráta

– mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Hozzátette: a kormányzati bértámogatási programok mellett a gazdasági szektorokra jellemző kettősség is szerepet játszik abban, hogy nem látni a 2008–2009-es válsághoz hasonló drasztikus leépítéseket. Az elemző emlékeztetett, hogy Magyarországon a mainál jóval magasabb, 7-8 százalékos szintről ugrott meg akkor a munkanélküliség, egészen 11 százalékig.

Németh Dávid is arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány előtt a hazai foglalkoztatottsági mutatók rendben voltak, szemben például a legrosszabb helyzetben lévő dél-európai országokkal – nem véletlenül ezen országokat sújtotta leginkább a koronavírus-járvány. Hazánkban bizonyos szektorok a válság ellenére rendes üzemmódban működnek. Az építőiparban továbbra is sok a megrendelés, a feldolgozóipar szintén magára talált a tavaszi jelentős visszaesés után. A szolgáltató szektorban azonban kevesebb embert tudnak alkalmazni. Ráadásul

a bértámogatási programok csak részben voltak eredményesek, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kimutatása szerint az állástalanok száma meghaladja a 300 ezret

– hívta fel a figyelmet az elemző. Török Zoltán is úgy látja, hogy a tényleges helyzet a munkaerőpiacon a közölt számoknál sötétebb lehet mind az unióban, mind pedig Magyarországon. A K&H szakértője szerint az év második felében mindenképpen csökkenni fog a munkanélküliségi ráta, mivel az idénymunkák megjelenése támogatja a munkaerőpiac helyreállását, így az év egészében 4 százalék körül alakulhat a ráta, 2023-ra pedig ismét megközelíthetjük a 3,5 százalékot. A Raiffeisen elemzője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi turizmus helyreállásának elhúzódása miatt egyelőre nem várható, hogy ismét 4 százalék alá bukjon az állástalanok aránya.