A világszintű társasági adó bevezetése alapvetően megváltoztatja hazánk helyzetét a befektetésekért folytatott versenyben, ami részben a Magyarországon jelen lévő vállalatok költségeit növelheti, másrészről akár vissza is foghatja új befektetések megvalósulását.
A beruházásokért folytatott küzdelemben a versenytársak helyzete ugyancsak romlani fog, ami tompíthatja a magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatásokat
– mondta lapunknak Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, miután a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-ben ismét előkerült a minimumadó ötlete. A szakember hozzátette: az adókulcs mértékéről nincs hivatalos információ, az várhatóan egy politikai alku eredményeként fog kialakulni. Ugyanakkor a tárgyalások dinamikáját jelentősen felboríthatja az Egyesült Államok által bejelentett 21 százalékos minimumadókulcs, mivel a korábbi nyilatkozatokban mostanáig a 12,5 százalékos mérték hangzott el a leggyakrabban.
Czoboly Gergely rámutatott, hogy
A társaságiadó-kulcs mértéke ugyanis az utóbbi évtizedekben globálisan csökkenő tendenciát mutat, amiben Közép- és Kelet-Európa jár az élen, hiszen ezek az országok elsősorban az alacsony adókulcsokkal kívánják az új beruházásokat az országukba csábítani. Magyarországot is erőteljesen érintené egy esetleges adóemelés, mivel a 9 százalékos magyar társasági adó a legalacsonyabb az unióban, de világszinten is az egyik legkisebbnek számít.
Nem okozna veszteséget, mert a kormányok megtalálnák a módját, hogy hogyan adjanak adókedvezményt. Az alacsony adókkal való versenyzés hosszabb távon káros, mivel jelentős forrásokat von el a költségvetésből
– mondta a Világgazdaságnak Csath Magdolna, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszora. A közgazdász úgy látja, magasabb adókkal is lehet egy ország versenyképes, feltéve, hogy nem olcsósággal, hanem jó infrastruktúrával, nagy hatékonysággal és magasan képzett emberekkel, azaz tudással versenyez.
Czoboly Gergely szerint a minimumadó hamarosan megvalósulhat, mivel számos nagy ország komoly politikai energiákat fektetett bele, az OECD pedig 2021 közepére vállalta a szabályok kidolgozását. Ezzel szemben Csath Magdolna úgy érvelt, hogy egyhamar nincs realitása, mert azok az országok, amelyek ilyen módon vonzották be a külföldi befektetőket, ragaszkodni fognak a rendszer megmaradásához. Ráadásul az adózás nemzeti hatáskör, a változtatáshoz el kellene érni, hogy az EU magához vonhassa az adóügyet, ehhez viszont valószínűleg szerződést kellene módosítani. Azt Czoboly Gergely is elismerte, hogy
Ha a többi ország megkésve vagy rosszul reagál, a magyar jogalkotó pedig időben felkészül, és a megfelelő lépéseket megteszi, úgy a többi versenytárshoz képest relatíve még javulhat is a magyar gazdaság vonzereje.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.