Kesztyűs kézzel bánik a kriptodevizákkal a magyar kormány

Kedvező, hogy 2022-től várhatóan 15 százalékra csökkentik a kriptodevizákból származó jövedelmek adókulcsát – ebben mind a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő, mind az adótanácsadó egyetért. Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban jelentette be, hogy az eddigi 30,5 százalékos elvonás mértékét gyakorlatilag lefelezik. Emellett adóamnesztiát adnak a be nem vallott kriptojövedelmekre.

Az Andersen ügyvezető partnere, Radnai Károly szerint minden amnesztiának rossz üzenete van, mert adóelkerülésre csábít. Arra is felhívta a figyelmünket, hogy

a bejelentés időzítése sem kedvező, hisz napokkal az szja-bevallások határideje előtt beszélt a miniszter egy olyan jogszabályról, amely 2022-ben léphet életbe. Ez pedig az adózóknak azt üzeni, hogy a 2020-as adóév utáni bevallásukban ne tüntessék fel a kriptodeviza-ügyletekből származó jövedelmüket, mert azt jövőre kisebb kulccsal és amnesztiával megtámogatva tehetik meg.

Adószakmai szempontból az viszont pozitív, hogy az adórendszer tartja a lépést a befektetési lehetőségek színesedésével. Vidákovics Attila, a D-Labs alapítója szerint jelentős előrelépés történik a kriptodevizák elfogadottságának irányába. Átgondolt jogszabály születhet a szakma bevonásával – mondta érdeklődésünkre –, s Magyarországot csak Málta és Észtország előzte meg a szabályozással, az uniós direktívára pedig még éveket kell várni.

Vidákovics Attila szerint a szabályozás minden szereplőnek jó:

az állam a korábbiaknál nyilván nagyobb bevételhez jut ebből a forrásból, az adózók pedig tiszta keretek között tehetnek eleget kötelezettségeiknek.

Eddig a kriptodevizákkal szerzett jövedelmeket gyakorlatilag egyáltalán nem adózták le a befektetők, de nem feltétlen adóelkerülési szándék húzódik meg a háttérben. Sokkal inkább az lehet ennek oka, hogy nem volt rá konkrét jogszabály, ebből adódóan a szakemberek 26 és 40 százalék közé tippelték az adókulcs mértékét. A tisztázatlan helyzet egyértelműen rontotta az adózási morált Vidákovics szerint, aki egyetért Radnai Károllyal abban, hogy

a 15 százalék kecsegtetően alacsony adókulcs, és a költségként leírható tételekkel is nagyvonalúan bántak a Pénzügyminisztériumban.

Az Egyesült Államokban nemrég emelték 40 százalékra a kriptoadót, de például Észtországban 20 százalékos az adókulcs.

Az alacsony magyar kulcs Vidá­kovics szerint idevonzhat számos külföldi befektetőt is. Bár sokan gondolják úgy, hogy a kriptodevizákban szerzett jövedelem nem nyomon követhető, a szakemberek ezt határozottan cáfolják. Az Andersen ügyvezető partnere hangsúlyozta, hogy a bankszámlák egyenlegéből és az adóbevallás különbözetéből kikövetkeztethető az eltitkolt jövedelem, s ma már a NAV-nál a szűrést számítógépek végzik, gyorsan és megbízhatóan.

A blokklánc-technológia segítségével a legapróbb mozgások is végtelen számban nyomon követhetők, de a kriptoeszközök közötti átcsoportosítások adómentesek, tehát fizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor valaki konvertibilis pénzre váltja árfolyamnyereségét.

Így tehát a „virtuális buksza” anonimitása nem nyújt védelmet, az ügyletek 95 százaléka olyan tőzsdén zajlik, ahol nevesítik az ügyfeleket.