Megerősítette Virág Barnabás szavait a monetáris tanács közleménye

Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére reagál – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntést követően kiadott közleményéből.

A délután két órakor ismertetett kamatdöntés szerint a jegybank nem változtatott a feltételeken, az alapkamat továbbra is 0,6 százalék lesz.

A közlemény szerint ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn. Az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú.

A monetáris tanács megerősíti, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.

A kiadott közlemény tulajdonképpen megerősíti Virág Barnabás, MNB-alelnök múlt heti nyilatkozatát, amiben az alapkamat júniusi emelésének lehetőségéről beszélt.

Az elmúlt hónap során a kockázatvállalási hajlandóságot elsősorban a koronavírussal kapcsolatos fejlemények, a nyersanyagpiacokon tapasztalt áremelkedés és a globális reflációs aggodalmak alakították – mutatott rá az MNB közleménye. A fejlett piaci hozamokban az év eleji jelentős emelkedést követően enyhe korrekció volt megfigyelhető, ugyanakkor az Egyesült Államokban az áprilisi infláció vártnál nagyobb megugrása ismét a hosszú hozamok globális emelkedését eredményezte. Az év eleje óta jelentősen növekedtek a nyersanyagárak, az olaj világpiaci ára 65 dollár felett tartózkodik.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve döntéshozói az áprilisi kamatdöntő ülésen nem változtattak a laza monetáris kondíciókon, és megerősítették az eszközvásárlási programok folytatását. Az Európai Központi Bank a második negyedévben növelte a pandémiás vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében végrehajtott vásárlásokat. Az előző kamatdöntés óta a régióban a cseh, a lengyel és a román jegybank sem változtatott az irányadó rátán. Ugyanakkor az inflációs kilátások emelkedése miatt egyre több jegybank jelzi, hogy szükség esetén készen állnak a monetáris kondíciók szigorítására.

2021 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 5,1, míg a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció is 3,1 százalékon alakult, az előző hónaphoz képest az infláció 1,4 százalékponttal, míg az adószűrt maginfláció 0,3 százalékponttal nőtt

– emlékeztetett a jegybanki dokumentum. Az infláció emelkedését döntően a dohánytermékek jövedéki adójának emelése és az üzemanyagok árnövekedése okozta.

Az áprilisi inflációból az üzemanyagok áremelkedése és a jövedéki-adó-hatások összesen 3 százalékpontot magyaráznak.

Az infláció a következő hónapokban is változékonyan alakul. Az üzemanyagárak és a jövedéki adó áprilisi növeléséből fakadó hatások, továbbá a gazdaság újraindításával megjelenő keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkeznek.

A globális reflációs aggodalmak erősödése ismét növelheti az állampapírpiaci folyamatok bizonytalanságát, ezért az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni.

Az MNB márciusi Inflációs jelentésében a GDP 4 és 6 százalék közötti emelkedését vetítette előre 2021-re. A beérkezett adatok alapján a jegybank megítélése szerint az idei GDP növekedés várhatóan a márciusi előrejelzési sáv felső részében, 6 százalék közelében alakul. Az újranyitást követően a gazdaság teljesítménye legkésőbb a negyedik negyedévben eléri a koronavírus-járvány előtti szintjét.