Már olyan szintre, tonnánként 50 dollár fölé nőtt a széndioxid-kvóta ára, ami piacképessé teheti az e gáz leválasztását, tárolását és hasznosítását célzó technológiákat – mutat rá egy közelmúltban rendezett workshopról beszámolva Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet szakértője. E technológiák (carbon capturing, CCS) széleskörű alkalmazása nélkül aligha érhető el a megcélzott karbonsemlegesség. A workshopot a KBA Közép-európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ szervezte a Klímapolitikai Intézettel, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal, tekintélyes ipari szereplőkkel, valamint a MEKH, MVM és a BME bevonásával. A cél a CCS-szel kapcsolatos hazai helyzet feltérképezése volt.
A technológia klímavédelmi jelentősége az, hogy általa lényegesen csökkenthető a légkörbe juttatott CO2 mennyisége. A fosszilis- vagy biomassza erőművek, illetve jelentős kibocsátású ipari üzemek füstgázából leválasztott CO2-t megfelelő geológiai formációkban tárolják, vagy újrahasznosítják, például metanol gyártására
– magyarázza Toldi Ottó. A szakember szerint a terület fontosságát és egyben perspektivikusságát az is alátámasztja, hogy Elon Musk és Bill Gates egymást felülmúlva fektetnek hatalmas pénzeket a CO2-nek a levegőből való közvetlen kivonását lehetővé tevő technológiák fejlesztésébe. A megoldás azt a kémiai tényt használja ki, hogy egyes reagensek nagy affinitással kötik meg a CO2-ot. Igaz, ezután költséges róluk eltávolítani a CO2-t. Mellesleg az erdősítés is széndioxid-megkötésnek és -eltárolásnak számít.
Magyarország letermelt szénhidrogén rezervoárokban konzervatív becslés szerint is mintegy 97 millió tonna CO2 tárolható – idézi a bányászati hivatal adatait Toldi Ottó –, ezenfelül
potenciálisan 750 millió tonna juttatható a mélyen lévő, sósvizes geológiai formációkba. Ennek alapján az ország 2019-es, 58,8 millió tonna CO2 kibocsátásnak több mint a tizennégyszeresét tudnánk a föld alá préselni.
Ennyire vélhetőleg nem is lenne szükség, mert évi 5-10 millió tonna leválasztása, tárolása vagy újrahasznosítása már döntően segítené a klímasemlegesség elérését.
Magyarországon a 60-as évektől egyébként világviszonylatban is az elsők között került sor úgynevezett fokozott olaj kinyerésre CO2 és víz visszapréselével, 1986-tól pedig fokozott földgázkinyerésre, CO2 besajtolással. E témában közel húsz éve zajlanak kutatások a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál.
Mint a rendezvényen elhangzott, a 2009-es uniós CCS irányelv célja a technológia környezetvédelmi szempontból biztonságos alkalmazásának elősegítése, valamint a szén-dioxid geológiai tárolása előtt álló jogi korlátok felszámolása. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság három megvalósítási jelentést is publikált, három fő okból.
Az európai klímarendelet, a bizottság által készített szakértői anyagok, valamint a Nemzetközi Energiaügynökség évente publikált World Energy Outlook-jának adatai és előrejelzései is azt támasztják alá, hogy már az EU 2030-as megemelt klímacéljai sem lesznek elérhetők CCS nélkül az energiaintenzív iparágakban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.