Könnyebb lesz a csődvédelem

Könnyebbé válik júliustól a belépés a magáncsőd intézményébe, amely azoknak kínál segítséget, akik nem tudják törleszteni a hitelüket. A kormánypárti törvényjavaslat – amelyről várhatóan lapzártánkkor dönt az Országgyűlés – a folyamat egyszerűsítéséről szól, és enyhít az eljárás ideje alatti szabályokon is, csökkentve például a minimális törlesztőrészlet mértékét. Bár a csődvédelem megkövetel egy életformaváltást, a mostani módosítás több, anyagilag ellehetetlenült helyzetbe került családnak jelentheti otthona megmentését.

„A célunk a fizetőképesség helyreállítása.

Vannak ugyanis családok, amelyek a saját hibájukon kívül anyagilag ellehetetlenült helyzetbe kerültek: akarnak, de nem tudnak törleszteni. A magáncsőd intézményével az állam az ő segítségükre siet, de nem azért, hogy elengedje az adósságukat, hanem azért, hogy rendeződjön a fizetőképességük. Vagyis a kölcsön visszafizetésére vonatkozó alapelvnek érvényesülnie kell, de a jogszabály egy emberséges megoldást igyekszik kínálni” – magyarázta a magánszemélyek adósságrendezésének a lényegét a Figyelőnek a témagazda, a KDNP-s Harrach Péter. A kereszténydemokraták parlamenti frakciója kezdeményezte 2015-ben a családoknak az adósságcsapdából való kikerülését célzó jogintézményt, és most is a kisebbik kormánypárt két képviselője – Harrach Péter mellett Nacsa Lőrinc – volt az előterjesztője a szabályváltoztatásnak.

Együttműködés

A magáncsődvédelemnek a lényege az adós és a hitelező érdekeinek a méltányos összehangolása, tulajdonképpen egy állami felügyelet melletti adósságrendezés. Az eljárást a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál vagy a főhitelezőnél az kezdeményezheti,

akinek a vagyona és a törlesztésre fordítható jövedelme nem elég a felhalmozott tartozásának a törlesztésére.

A kulcs azonban az együttműködésben rejlik, hiszen a hátralékot felhalmozó családnak kooperálnia szükséges a kölcsönt nyújtó pénzintézettel, ráadásul évekig tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. „Aki képes áldozatot hozni és egy másfajta életformát élni azért, hogy ne veszítse el a jelzáloggal sújtott otthonát, az igénybe veheti a magáncsőd intézményét” – fogalmazott Harrach Péter.

Könnyebb feltételek

A 2015-ben elfogadott adósságrendezési törvény szerint eddig az kezdeményezhetett magáncsődvédelmet, akinek a tartozásállománya elérte a vagyona száz százalékának az értékét, de nem haladta meg annak dupláját. A jogalkalmazás folyamán azonban sokan jelezték, hogy ezek a kondíciók nem teszik lehetővé számukra a belépést.

Ezért a mostani módosítással a tartozásnak a vagyonhoz viszonyított minimális aránya százról nyolcvan százalékra csökken.

„Ezzel az ellehetetlenült családok egy újabb részét képes helyzetbe hozni a törvény” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata előterjesztő. Nyilatkozatában többször – lásd fentebb is – felhívta a figyelmet arra, hogy a csődvédelemhez – ezen keresztül az otthonnak a megmentéséhez – hozzátartozik egy életforma-változtatás is, amely alól a jogszabály sem tud felmentést adni.

Példaként említette, hogy szükség lehet egy drágább autó olcsóbbra cserélésére, vagy ha van az illető tulajdonában egy másik ingatlan is, akkor annak az eladására. Az életmódváltásba természetesen besegít az állam a Családi Csődvédelmi Szolgálat közreműködésével, de most újabb támogatást jelenthet az, hogy átértékelték e szerényebb életvitelnek a fedezetét. Így a jövőben több jut az eladósodott családnak a mindennapi kiadásaira és így egy méltóbb életre: az adósnál maradó jövedelemhányad mintegy tizenötezer forinttal növekedik a közös háztartásban élők után, személyenként.

Csökken a minimális törlesztőrészlet mértéke is, mintegy tíz százalékkal.

Ennek a kiszámítása elsőre kissé bonyolultnak tűnik, de röviden úgy foglalható össze, hogy eddig ez az összeg a jelzáloggal sújtott ingatlan hitelfelvételkori forgalmi értéke 7,8 százalékának az egytizenketted része volt. A 7,8-et most leszállították 7 százalékra. Némi segítséget jelenthet a bajba került famíliáknak az is, hogy a belépéskor a főhitelező részére fizetendő költségátalányt 30 ezer forintról 20 ezerre mérsékelik. Az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja, hogy ezentúl az adós helyett a pénzintézetnek kell – mégpedig díjtalanul – összesítenie a tartozásokat. A csődvédelmi szolgálat munkatársainak a jelzései nyomán elhagyják a törvényből a kötelező környezettanulmány-készítést is – mind a bírósági, mind pedig az azon kívüli eljárásban –, a szakemberek ugyanis ezt feleslegesnek találták.

Ötéves periódus

Harrach Péter emlékeztetett arra, hogy ha egy adós a magáncsődeljárás folyamán öt évig rendesen, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően fizet, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy elengedi a még fennálló tartozás összegét. Emellett a családi csődvédelembe való belépés együtt jár a már megkezdett végrehajtás felfüggesztésével is, ami azt jelenti, hogy fedél marad a család feje felett – emelte ki.

A kormánypárti képviselő elismerte, hogy annak idején,

a jogszabály elfogadásakor mind a törvényhozói, mind pedig a pénzintézeti oldalról több résztvevőre számítottak a csődvédelemben.

Kétségtelennek nevezte ugyanakkor, hogy a törvény hatálybalépése óta jelentősen csökkent a törleszteni nem tudók száma. Mióta a parlament megszavazta a természetes személyek adósságrendezéséről szóló rendelkezéseket, több mint 2100 eljárást kezdeményeztek. „Ám ahhoz, hogy valós képet kapjunk, ezt a számot természetesen meg kell szorozni hárommal, hiszen a családi csődvédelem nemcsak az adóst és az adóstársat, hanem a közeli hozzátartozókat is védi” – mondta a lapnak a KDNP politikusa.

A cikk a Figyelő hetilap június 17-iki számában került publikálásra.