Történelmi mélypontra zuhant a török líra

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerdán történelmi mélypontra juttatta a lírát,

miután a TRT állami televíziónak adott interjújában elmondta, hogy a jegybank elnökét kamatcsökkentésre szólította fel. A monetáris lazítást szerinte két hónapon belül végre is kell hajtani, és erről beszélt már Sahap Kavciogluval, a jegybank új elnökével is. Ennek hatására szerda reggeli korai kereskedésben a líra 4 százalékkal, 8,88-ra gyengült a dollár ellenében, majd délre 8,62-re korrigált, míg az euróval szemben 10,55-re gyengült, majd innen 10,48 körüli szintekre erősödött vissza a nap közepére.

A török fizetőeszköz egy éve a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza, főként az erős és olykor kiszámíthatatlan politikai beavatkozások miatt.

Erdoğan hangsúlyozta, hogy a kamatcsökkentésre azért van szükség, mert az enyhítené a beruházások terheit, így elősegítené a válság utáni gazdasági felépülést. Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) vezető közgazdásza ezzel szemben megjegyezte, hogy a jegybanki kamatcsökkentés kilátásai a török ​​líra további erőteljes leértékelődését okozzák, ami viszont szigorúbb pénzügyi feltételeket és gyengébb növekedést vetít előre a török gazdaságban.

A török elnök rendszeresen felszólal a laza monetáris politika mellett,

az alacsonyabb hitelfelvételi költségekre hivatkozva, és az elmúlt kevesebb mint két évben három jegybankelnököt menesztett. A legutóbbi személycsere a bankelnöki poszton idén március közepén történ, teljesen váratlanul, akkor Naci Agbal helyére Sahap Kavcioglut nevezte ki Erdogan, aki hozzá hasonlóan nem híve a szigorú monetáris politikának.

A külföldi befektetők azóta menekülnek a török eszközöktől, a líra pedig csaknem 20 százalékot gyengült a dollár ellenében. Az elmúlt három évben a fizetőeszköz értékének több mint felét elveszítette. A személycseréktől függetlenül is látható volt az elmúlt években, hogy a török jegybank nem független a politikától, ami jelentősen rontotta a monetáris politika hitelességét, és kiszolgáltatottabbá tette az országot a magas inflációval és más pénzügyi kockázatokkal szemben.

Noha a jegybank, új elnökével az élen a májusi kamatdöntő ülésen a várakozásoknak megfelelően változatlanul 19 százalékon tartotta egyhetes repo-kamatlábát, és megerősítette, hogy továbbra is az infláció feletti szinten tartja az irányadó kamatokat, de ezen túlmenően is valamennyi rendelkezésére álló eszközét felhasználja az árstabilitás elérése érdekében, most mégis ennek ellenkező irányú lépések várhatóak.

Mindez úgy, hogy a fogyasztói árak éves inflációja áprilisban közel kétéves csúcsra, 17,14 százalékra emelkedett, ami azóta még fokozódhatott is, a török deviza további leértékelődése, és az importköltségek növekedése miatt. Erre pedig rátesz még egy lapáttal, hogy a nyitást követően lassabban magára találó szolgáltatóipar esetében megbillentek a kereslet-kínálati arányok.

Az országban továbbra is növekszik a külföldi adósság összege és a folyó fizetési mérleg hiánya, a devizatartalékok pedig erősen megcsappantak a tavalyi, líra védelmében indított költséges piaci beavatkozások után.

A kockázatokat tovább növeli, hogy nem várható, hogy az ország az idei turisztikai szezonból a válság előtti bevételekre tesz majd szert.

Feltehetően Erdoğan intervenciójának enyhítése érdekében a jegybanki döntéshozók szerdán délután egyeztetést kezdeményeznek a legnagyobb befektetőkkel a gazdasági kilátások értékelése érdekében. A török jegybank következő kamatdöntő üléseit július 14-re és augusztus 12-re tervezik.