A magyar minimálbér 25-30 százalékkal alacsonyabb a visegrádi országokkal összevetve, egy 20 százalékos emeléssel csak közelítenénk, nem érnénk utol őket. Ugyanakkor a garantált bérminimum hasonló mértékű növelésével már beelőzhetnénk a régiós versenytársakat – mondta a VG-nek Karácsony Zoltán, a Hrportál álláspiaci szakértője.
Jövőre 200 ezer forintra emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér és 260 ezer forintra a szakmunkás minimálbér havi összege, ez utóbbi pedig már magasabb lenne, mint a szomszédos országok legalacsonyabb keresetei.
Karácsony Zoltán ismertetése szerint
Ezzel együtt is indokolt az elmúlt években elindult bérfelzárkózás felgyorsítása,
a 250-300 ezer hazai munkavállalót érintő minimálbér továbbra is egyik legalacsonyabb a térségben.
A szakértő úgy látja, a 20 százalékos emelés pusztán arra elegendő, hogy az inflációt kompenzálja a legalacsonyabb keresetűek esetében, illetve a külföldi vendégmunkások számára teheti vonzóbbá a magyarországi munkavállalást.
Ez utóbbinak már csak a munkaerőhiány miatt is nagyon nagy jelentősége van, amellyel évek óta próbálnak megbirkózni a visegrádi országok. Karácsony Zoltán jelezte, hogy a kékgallérosok közül az EU-n kívülről próbálnak toborozni az építőiparba, a jármű- és elektronikai iparba és a mezőgazdaságba.
Különösen nagy a verseny az ukrán munkavállalókért, ott a jelenleg hatályos minimálbér 6000 hrivnya (65 100 forint).
Ennek köszönhetően Lengyelországban 2014 és 2019 között 2 millió ukrán állampolgár vállalt munkát. A csehek 2019-ben 20 000-ről 40 000-re növelték az ukrán kvótát, a szlovákoknál 2019-ben 23 000 ezren dolgoztak.
Magyarországon 2017-től gyorsult fel az ukrán munkaerőimport egy kormányzati könnyítés következtében, két évvel ezelőtt már 45 000 ukrán kért munkavállalási célú tartózkodási engedélyt.
Ugyanakkor – tette hozzá – a Covid minden országban megakasztotta a folyamatot, de újra gőzerővel toboroznak a kölcsönző cégek. Magyarországra már nem Kárpátaljáról hoznak magyar nemzetiségűeket, hanem az ország belső részeiről az erre szakosodott munkaerő-kölcsönzők- emelte ki a szakértő.
Ahogy Karácsony Zoltán rámutatott, hogy
Nyugat- és Kelet-Európa közötti továbbra is óriási a bérkülönbség.
Ausztriában ugyan nincs törvényileg szabályozott minimálbér, ott az ágazati kollektív szerződésekben rögzítik a legkisebb fizetéseket.
Minden terület minimális bére 1500 euró (527 000 forint) feletti.
Például egy építőipari segédmunkásnak legkevesebb 1521 eurót kell fizetni (535 000 forint). Németországban pedig minimális órabér július 1-től 9,6 euró (3400 forint). Ez havi 20 munkanappal és napi 8 órás munkával számolva 1535 euró (540 000 forint).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.