Jobban értjük az orvosokat, mint hat éve

Az elmúlt hat évben egyértelmű fejlődést mutatott a magyarok egészségértése a legtöbb területen: többen állítják, hogy könnyebben találnak egészségügyi információt, jobban értik őket és magabiztosabban döntenek is ezek alapján, ez derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) 2021-ben készült országos felméréséből. Amíg 2015-ben 30 százalék állította, hogy „nagyon könnyű” ilyen információt szerezni, 2021-ben 45 százalékra emelkedett a válaszolók aránya.

A magyarok egészségértésének fejlődése bizakodásra ad okot, és megerősíti, hogy az ezt segítő kezdeményezéseknek van kimutatható társadalmi hatása

 — mondta Holchacker Péter, az országos reprezentatív kutatást végző AIPM igazgatója. Miközben az elmúlt években némileg javult Magyarország Európai Unión belüli helyezése az egészségben eltöltött életévek számát tekintve, fontos lenne elérni az EU-s átlagot.

Az idei kutatás aktuális témákat is vizsgált: jól mutatja a koronavírus-járványt követő információs dömping hatását, hogy a válaszadók 92 százaléka szerint inkább könnyű vagy nagyon könnyű információt találni a koronavírus fertőzés tüneteiről és kezelési lehetőségeiről, és hasonló arányban gondolják a magyarok, hogy értik is a védekezési lehetőségeket. 

Az eredmények ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy 10 százalék felett van azoknak az aránya, akiknek a betegségükhöz kapcsolódó egészségügyi információk megszerzése nehézséget okoz, és a válaszadóknak közel 20 százaléka jelezte, hogy nehéz megértenie az élelmiszerek csomagolásán olvasható információkat. 

A  magyarok többsége szerint könnyű megértenie, amit az orvosa mond, és a hat évvel ezelőttihez képest 19-ről 6 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik számára ez nehézséget okoz.

Szintén többen állítják, hogy könnyű megítélni a különféle kezelési lehetőségek előnyeit és hátrányait, valamint felhasználni az orvostól kapott egészségügyi információkat a betegséggel kapcsolatos döntések meghozatalához. 

Kiugró növekedést mutat a védőoltásokkal kapcsolatos egészségértés,

ami nagy valószínűséggel a 2020 elején kitört koronavírus-járványnak, és így a téma előtérbe kerülésének köszönhető. Miközben 2015-ben még a 20 százalékot is meghaladta azoknak az aránya, akiknek nehézséget okozott megérteni, hogy miért van szüksége védőoltásokra, addig 2021-re az arányuk 4 százalékra csökkent.

Az AIPM elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem a vakcinák támogatottságát jelenti, mindössze arra utal, hogy a témával kapcsolatba kerülve többen értik a jelentőségüket. Jól mutatja ezt, hogy konkrét döntési helyzetben kevésbé magabiztosak a válaszadók: így például 17 százaléknak nehézséget okoz dönteni arról, hogy beadassa-e magának a koronavírus elleni oltást.