Megosztják a szakmát az egynapos nonstop utak

A vasárnap hajnali tragikus kimenetelű buszbaleset kapcsán újra fellángolt a vita idegenvezetői körökben a szakmán belül sokak által csak pizsamás járatként emlegetett egynapos utak létjogosultságáról. Az ötezer taggal működő Idegenvezetők Klubja Facebook-csoport moderátora, Molnár Attila idegenvezető a VG-nek kifejtette:

az egynapos, kétéjszakás utazásokat szervező irodák a kiváló ár-érték aránnyal hirdetik útjaikat, miközben azok alacsony ára nagy kényelmetlenségeket takar. 

Csak minimális szolgáltatást, vagy azt sem tartalmaz, mert a szervező lényegében csak utaztat, a fakultatív programok mindegyike fizetős. Miközben valóban sokan eljutnak így pár ezer forintért a tengerhez, a velencei karneválra vagy a híres európai adventi vásárokra is, de a fáradtságtól már csak kevesen tudják igazán élvezni az attrakciókat. 

A szervezők rendre azzal érvelnek, hogy az olcsó egynapos utak olyanoknak is lehetőséget adnak az élményszerzésre, akik nem tudnának szállásdíjat is tartalmazó utakra befizetni. Ráadásul a szervező cégek nem mindegyike bérel a sofőröknek napközbenre legalább egy csendes, légkondicionált szobát. A járművezetők így sokszor törölközőn alszanak a strandon, vagy a forró buszban, mert a parkolókban álló járműveken a legtöbb országban a klímát sem lehet használni már. 

A pizsamás járatokon még idegenvezetőt sem kell megfizetni, elég egy csoportkísérő, hiszen a kötelező megállókat és a mosdókat felkonferálni bárki képes, szakmai előképzettség nélkül is. Vagyis ez nem igazi turisztikai szolgáltatás 

– tette hozzá a szakember. 

A kereslet továbbra is nagy az egynapos járatokra, amelyek közül a tó- vagy vízpartra indulókat csobbanójáratként hirdetik – a balesetben érintett irodánál is így szerepelnek a Horvátországba és Szlovéniába e hét végén induló utak. A buszon való éjszakázást is vállaló utasokkal a rendszerváltás után indultak be azok az „üzleti járatok”, amelyekkel Tarvisióba jártak bőrkabátért, majd Isztambulba aranyért a jövedelmüket kiegészíteni próbáló piacozók. A külföldi turisztikai attrakciók később kerültek képbe, amikor egyértelművé vált, hogy többen szeretnének utazni, mint amennyien meg tudják fizetni az utazási irodák klasszikus, egyhetes programjait. 

A keresletre gazdag kínálat épült, ma már gyakorlatilag bármelyik környező országba el lehet jutni egyetlen napra, két éjszakán át oda-vissza utazva.

A nonstop utak szervezése az irodáknak éri meg a legjobban – szögezi le Molnár Attila –, mert minimális költségből maximális hasznot tudnak kihozni.

A vasárnapi baleset kapcsán a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke, Molnár Judit mindenekelőtt részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak. Kérdésünkre jelezte, hogy 

nem foglal állást, hiszen egyelőre mindenki a vizsgálat eredményére vár. Az tudható, hogy a szakmai szövetség egyetlen tagja sem szervez hasonló utakat 

– mondta. A MUISZ-elnök nem támogatja az efféle utazásszervezést, ami igazából csak buszoztatás, hiszen az utastájékoztatók szerint minden program fizetős, a részvételi díj lényegében csak az útiköltséget tartalmazza. A jelenlegi szabályok alapján ráadásul az utasbiztosítás sem lehet kötelező, csak ajánlhatja az iroda, és sokan sajnos maguktól nem is költenek rá.

A turistabuszok piacán hamarosan jelentős átrendeződést okozhat a hitelmoratórium lejárta és a járvány előtt is már általánossá váló gépkocsivezető-hiány, ami az időközben máshová szerződő  buszvezetők  távozásával tovább súlyosbodott – válaszolta megkeresésünkre Erdei Bálint, a MUISZ általános alelnöke, a Cityrama utazási iroda ügyvezetője. A buszvezetők szállását jogszabály nem teszi kötelezővé, viszont nagyon szigorú szabályozás írja elő a vezetési és pihenőidők betartását, ami utólag is könnyen ellenőrizhető. A buszos utazás azonban még mindig a legbiztonságosabb közúti közlekedési forma a baleseti statisztikák szerint, ráadásul fenntarthatósági szempontból sem mindegy, hogy egy busszal vagy kéttucatnyi autóval közlekedik ugyanannyi utas.