A rövid- és a hosszútávú mutatók egyaránt a magyar járványkezelés sikerességét mutatják

A koronavírus-járvány okozta világválság hatásainak és a különböző válságkezelési módszerek eredményeinek folyamatos elemzése nélkülözhetetlen mind az egészségügyi, mind a társadalmi és gazdasági folyamatok szempontjából. A járványkezelés sikerességének értékelését alapvetően két irányból érdemes megközelíteni. A rövidtávú mutatókra épülő elemzések elsősorban az aktuális helyzetet vizsgálják, tehát azt, hogy éppen az aktuális hónapban a járvány milyen stádiumában jár egy adott ország. Ezzel szemben a hosszútávú mutatókra fókuszáló elemzések inkább az egyes országok járványkezelési stratégiáját értékelik, vagyis azt, hogy összességében hogyan teljesít az adott ország a járvány kezdete óta. Ebben a cikkben bemutatásra kerül egy-egy példa mindkét típusú elemzésre.

A Nikkei Asia Covid Recovery Indexének eredményei

A világ legnagyobb példányszámú gazdasági újságja, a japán Nikkei Asia 2021. augusztus 31-én frissítette harmadik alkalommal a Covid Recovery Index elnevezésű mutatóját. A mutató 121 országot vagy területi egységet rangsorol aszerint, hogy az adott pillanatban mennyire épültek fel a koronavírus-járványból. Az index három területen, összesen 9 mutatóval értékeli az országok teljesítményét. Minden mutatóban 10 pontot lehet szerezni (a legjobb 10 százalék kap 10 pontot, a következő 10 százalék 9 pontot stb.), így az egyes országok 0 és 90 pont közötti eredményt érhetnek el.

Magyarország augusztus végén Kína után a 2. helyen végzett a Nikkei Covid-19-járványból való kilábalást vizsgáló indexében a 121 vizsgált ország között (1. táblázat). A rangsor első felében inkább a fejlett európai és ázsiai országok találhatók, míg a gazdaságilag fejletlenebb országok többnyire a rangsor második felében helyezkednek el. Hazánk fokozatos javulást mutatott a megelőző két hónapban a Nikkei indexében, így augusztus végére a 2. helyre lépett elő. Az előző, július végi publikációhoz képest Magyarország 1 helyezést javított, míg az első publikált verzióban (2021. július 7-én) hazánk az 5. helyen állt. Magyarország érte el a legjobb helyezést a rangsorban szereplő 23 európai uniós országok közül. Hazánk után holtversenyben Dánia és Málta (6. hely), valamint Portugália (10. hely) végzett a legelőkelőbb helyen, míg a legalacsonyabb pontszámot Bulgária (88. hely) és Szlovénia (71. hely) érte el. A visegrádi országok közül hazánkon kívül egyedül Lengyelország szerepelt a vizsgálatban, aki a 11. helyen végzett.

1. táblázat: A Nikkei Asia Covid Recovery Index eredményei (2021.08.31.)

Megjegyzés: Félkövérrel az Európai Unió tagországai kerültek kiemelésre. Nem szerepel a rangsorban Ciprus, Csehország, Finnország és Szlovákia.

Forrás: Nikkei Asia.

A Nikkei rangsora alapvetően a kilábalás aktuális állapotát mutatja, így egy-egy ország pozíciója rövid idő alatt is jelentősen meg tud változni. A járványkezelés egyik mintaországaként emlegetett Új-Zéland például egy hónap alatt a 2. helyről a 80. helyre esett vissza, miközben például Spanyolország 38 helyet javított ugyanezen időszakban. Ezen országok példája jól mutatják, hogy a főként rövidtávú mutatókat használó rangsorok egy pillanatfelvételt mutatnak az országok állapotáról és egymáshoz képesti helyzetéről. Mindez fontos információ a politikai és a gazdasági döntéshozók számára, ugyanakkor hosszútávú következtéseket nem célszerű levonni az eredményekből.

Az MNB Járványkezelési Versenyképességi Mutatójának eredményei

Az MNB által készített Járványkezelési Versenyképességi Mutató (Pandemic Treatment Index – PATRIX) szemléletében és tartalmában is jelentősen eltér a Nikkei által készített rangsortól. A Járványkezesi Versenyképességi Mutató célja, hogy összehasonlítsa az egyes országok járványkezelési stratégiáit és azok eredményességét, így a járvány kezdete óta történt változásokat aggregáltan veti össze a járvány előtti időszakkal. Az MNB a földrajzilag és kulturálisan viszonylag homogénnek tekinthető európai uniós országok teljesítményét hasonlítja össze, míg a Nikkei egy tágabb, ám így sokkal heterogénebb országkört vizsgál. Az MNB az egyes országok teljesítményét egy összetettebb módszertannal hasonlítja össze, hiszen figyelembe veszi az egyes országok közti különbségek mértékét is a minta szórásának segítségével. A PATRIX rangsorban vizsgált mutatók esetében a legjobban teljesítő uniós ország 100 pontot kap, míg a többi ország pontszáma annak függvényében változik, hogy hány szórásnyi távolságra helyezkedik el a legjobb értéktől (szórásonként 25 pont kerül levonásra a maximális 100 pontból).

1. ábra: A Járványkezelési Versenyképességi Mutató eredményei (2021.08.31.)

Megjegyzés: A mutatók standardizálásának és aggregálásának módszertana megegyezik az MNB Versenyképességi Index összeállításánál alkalmazott saját fejlesztésű módszertannal.

Forrás: MNB

Az MNB Járványkezelési Versenyképességi Mutató 2021. augusztus végi eredményei alapján Magyarország a legjobban teljesítő régiós országként a 7. helyen áll az európai uniós országok rangsorában (2. ábra). Hazánk 54 pontot ért el, ami 8 ponttal magasabb az uniós és 13 ponttal a többi visegrádi ország átlagánál. A legjobb eredményeket Dánia, Írország és Luxemburg érte el, míg a rangsor végén a déli tagországok (Görögország, Spanyolország és Olaszország) szerepelnek. Magyarország a vizsgált 9 terület közül 7 esetében teljesített eddig jobban, mint a többi visegrádi ország átlaga (3. ábra). A kedvező magyar helyezés főként a kimagaslóan dinamikus hitelezési folyamatoknak, a feszes munkaerőpiaci helyzetnek, illetve a gyorsan felfutó oltási programnak és a továbbra is viszonylag magas átoltottságnak köszönhető.

1. ábra: A járványkezelés versenyképességét mérő legfontosabb mutatók (2021.08.31.)

Megjegyzés: a magasabb érték kedvezőbb helyzetet jelent.

Forrás: MNB

Az MNB indexe több területet vizsgál, mint a Nikkei rangsora, azonban az egészségügyi mutatóknak kisebb a súlya a vizsgálatban. A Járványkezelési Versenyképességi Mutatón belül egyharmados súllyal kerülnek figyelembevételre egészségügyi mutatók, míg a reálgazdasági, munkaerőpiaci és pénzügyi egyensúlyi mutatók összességében kétharmados súlyt kaptak. A Covid Recovery Indexben pont a fordítottja ez az arány: kétharmados súlya van az egészségügyi mutatóknak és egyharmados súlyt kapnak az aktuális korlátozó – így a gazdasági működést befolyásoló – intézkedések mutatói. További különbség a két rangsor között, hogy az MNB a vizsgált mutatók esetében általában vagy az elmúlt egy évben bekövetkezett változást vagy a járványt megelőző időszakhoz képesti változást vizsgálja. Ezzel szemben a Nikkei indexében a nem egészségügyi mutatók alapvetően a korlátozások aktuális szintjét kívánják összehasonlítani, nem pedig a folyamatok hosszabb távú hatását vizsgálják. A két index tehát más célt szolgál, így más üzenetet, következtetéseket is hordoz, azonban Magyarország járvány elleni védekezése mindkét mérce szerint messze átlag feletti.

Összefoglalás

Összességében elmondható, hogy Magyarország jelenleg mind a rövidtávú, mind a hosszútávú kilábalási folyamatokat mérő nemzetközi járványrangsorban jól teljesít. 

A Nikkei indexe alapján a járványhelyzet augusztus végén hazánkban az egyik legjobb a világon. Az MNB indexe alapján pedig az látszódik, hogy a járványkezelés hazai stratégiája a jelenlegi eredmények alapján az európai uniós élmezőnyben helyezkedik el. A két rangsor összehasonlítása rámutat ugyanakkor arra, hogy más eredményeket kaphatunk attól függően, hogy milyen tényezők és módszertan segítségével mérjük az országok járványkezelésének eredményességét. Éppen ezért a rangsorok elemzésekor mindig célszerű tisztában lennünk azok céljával és módszertanával, hiszen enélkül könnyen hibás következtetésekre juthatunk.

A szerző az MNB vezető közgazdasági elemzője.