Megfékeződni látszik az albérletek drágulása

Az albérletpiacon folytatódik a járvány okozta sokk utáni felzárkózás, de az különböző országrészekben más és más tempójú drágulás látható – áll az ingatlan.com új elemzésében, amely a KSH-ingatlan.com lakbérindexének legújabb adatai mellett a szeptember közepén a kínálatban szereplő átlagos bérleti díjakat is bemutatja. 

Visszafogottabb albérletszezon, áremelkedéssel

Augusztusban az országos piacon 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak, a fővárosban ennél árnyalatnyival ütemesebb, 1,2 százalékos volt a drágulás az előző hónaphoz képest. Éves összevetésben országosan 3,7 százalékos bérletidíj-emelkedés következett be. Ugyanakkor míg Budapesten csak 2,8 százalékos, addig Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön 7,6 és 8,2 százalékos volt a drágulás. Összességében az év korábbi időszakához képest augusztusban lassult az albérletek áremelkedése.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az idén nyári albérletszezon visszafogottabb volt a tavalyinál, a bérleti díjak emelkedése és a forgalom is elmaradt a múlt évi szintektől. 

Erre számítani lehetett, mert tavaly év végén rekordszintre bővült az kiadó lakások kínálata, a bérleti díjak pedig 2021 januárjában érték el a mélypontjukat. A járványhatás enyhülésével, a gazdaság újraindulásával párhuzamosan pedig megkezdődött a bérleti díjak fokozatos visszarendeződése

– tette hozzá a szakember. 

 Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy szeptember közepén milyen bérleti díjakon kínálták a kiadók lakásokat. 

Budapesten az átlag 150 ezer forintot tett ki, ami megegyezik a tavalyi összeggel, de 10 százalékkal elmarad a 2019 azonos időszakát jellemző 165 ezer forinttól. 

A különböző városrészekben 120 ezertől 200 ezer forintig terjedő sávban szóródtak a havi bérleti díjak. Az V. kerület van az élen, utána 189 ezer forinttal következi a II. és 170 ezer forinttal az I. kerület. Érdekesség, hogy a legdrágább kerületek bérleti díjai egyelőre még 20 százalékkal elmaradnak a 2019-es csúcsértékektől. A legolcsóbban Csepelen, Kispesten és Rákosmentén, azaz a XXI., XIX. és XVII. kerületben kínálták az albérleteket, 120-125 ezer forintért. 

Tovább erősödött a Budapesten kívüli albérletpiac és záródik a főváros és a megyeszékhelyek közötti bérletidíj-olló

– mondta Balogh László. Ezt mutatja, hogy Debrecenben, Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron szeptember közepén 120 és 130 ezer forintnál jártak az árak, vagyis ezekben a városban már annyiba kerülnek az albérletek, mint a legolcsóbb budapesti kerületekben. 

A megyeszékhelyek albérletpiaca kiegyensúlyozottabb, az ottani bérleti díjakat nem jellemezte olyan visszaesés, mint a budapesti árakat

– fogalmazott Balogh László. 

A többi megyeszékhely közül:

• Pécsen 115 ezer forintért,
• Szegeden 110 ezer forintért,
• Kecskeméten kereken 100 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat.
• Nyíregyházán 95 ezerért, Miskolcon pedig 90 ezer forintért.

Balogh László szerint a 2022-ben várható minimálbér-emelés stabilizálhatja a bérleti díjakat, a fővárosban a nemrég újra napirendre került az úgynevezett Airbnb-szabályozás, vagyis a rövid távú lakáskiadás esetleges szigorítása, aminek eredményeként akár a járvány utáni nyomott szinteken maradhatnak a fővárosi bérleti díjak. A megyeszékhelyeken, különösen az egyetemvárosokban, valamint a népszerűbb fővároson kívüli térségekben látható albérletpiaci élénkülés egyre több befektetőnek kínál alternatívát Budapesthez képest, mivel az eladó lakások akár 30-50 százalékkal olcsóbbak ezeken a településeken. 

Soha nem látott árak az újlakás piacon

Átlépte az egymillió forintot az új építésű lakások átlagos négyzetméterára, miközben megsokszorozódott a négyszobás vagy nagyobb lakások iránti kereslet is.