Bőséges a forrás, mégis a kasszában hagyják a pénzt a hallgatók

Az 1996-ban létrehozott Tempus Közalapítvány (TKA) az elmúlt 25 évben folyamatosan bővülő lehetőségeket nyújtott a felsőoktatás hallgatóinak és oktatóinak is – mondta a VG-nek Czibere Károly, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alatt működő szervezet elnöke. Bár jelenleg is rengeteg ösztöndíj-lehetőség van a Tempusnál, és a források sem szűkösek, mégis kevesen jelentkeznek a külföldi kurzusokra, holott sokkal nagyobb aktivitást is tudnának finanszírozni. Az okokat meg kell vizsgálni, de a hallgatók érdeklődését nyilván visszavetették a járvány kapcsán elrendelt utazási korlátozások és a digitális oktatás elterjedése is Czibere Károly szerint.

Az elmúlt negyed évszázadban a közalapítvány egyre több feladatot kapott: már nemcsak az Erasmus+ program nemzeti irodájaként, lebonyolítójaként és szervezőjeként működik, hanem koordinálja a magyar kormány által időközben elindított nemzetközi mobilitási programokat is. Mint a szervezet elnöke rámutatott, az egyik oldalról stabilitás jellemzi a közalapítvány munkáját, a másikról folyamatosan monitorozza a pályázók által igényelt programokat, ösztöndíjakat. A tapasztalatokat összegyűjtik és visszacsatolják, így egyfajta tudásbázis is felhalmozódik a Tempusnál. A felsőoktatás után megnyíltak a pályázati lehetőségek a köznevelés, a szakképzés és a felnőttképzés számára is, már szinte az oktatás minden területén elérhetők mobilitásösztönző pályázatok. Ugyanakkor az elmúlt 25 évben nem változott a TKA célja, a legfontosabb az oktatás és a képzés minőségének fejlesztése. Az alapítvány eddig összesen 260 ezer pályázó nemzetközi tapasztalatszerzését tette lehetővé mintegy 193 milliárd forint felhasználásával, a pályázók pedig összesen 19 ezer projektet nyújtottak be – sorolta Czibere Károly. 

A pályázatok forrása döntően uniós támogatás és hazai költségvetési forrás.

Az Erasmus+ program keretében az idén mintegy 18 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére, a másik két kiemelt program pedig hazai finanszírozásból valósul meg – mondta a TKA elnöke. Ezek egyike a világjárvány miatt elhalasztott Külföldi nyelvtanulási program, amely a kilencedikes és a tizenegyedikes középiskolásoknak kínál idegen nyelvi fejlődési lehetőséget, összesen 70 milliárd forintból. A tervek szerint 2022 nyarán indul. A harmadik nagy projekt a Külgazdasági és Külügyminisztérium Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramja, ezt is a hazai költségvetés finanszírozza. E program a tehetséges külföldi diákoknak nyújt tanulási lehetőséget magyarországi egyetemeken, ezáltal pedig elősegíti a hazai felsőoktatás nemzetközivé válását.

Czibere Károly tájékoztatása szerint az Erasmus+ programok a legkeresettebbek, mert ezek egyre rugalmasabbak, egyre rövidül a pályázatok időtartama. Már nemcsak féléves, de akár néhány napos kurzusok is elérhetők a tanulók és pedagógusok számára is. A Tempusnál arra törekszenek, hogy legyenek többlettámogatások a hátrányos helyzetű, illetve a fogyatékos hallgatók számára, azaz olyan esélyegyenlőségi ösztöndíj, amellyel az érintettek még könnyebben hozzáférhetnek a lehetőségekhez. 

Jelenleg 290 ezren tanulnak a hazai felsőoktatásban, közülük 38 ezren külföldiek. Czibere Károly elmondta: 2013-hoz képest kétharmadával nőtt Magyarországon a külföldi tanulók száma, arányuk már 13 százalék körüli az összes hallgatón belül. A Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében nyolcvan országból érkeznek diákok, és jelenleg több mint 12 ezren tanulnak hazánkban. Az Erasmus+ programban a korábbi években 7-9 ezer, a 2020-as rendkívüli tanévben pedig 4 ezer egyetemi hallgató választotta Magyarországot.

A Tempus Közalapítvány felmérése szerint

a külföldi diákok azért jönnek Magyarországra, mert a hazai felsőoktatás minősége jó hírű, vonzó Magyarország centrális elhelyezkedése az európai kontinensen, és az árak is kedvezők.

Az Erasmus+ külföldi hallgatói körében a legnépszerűbb a közgazdasági, a társadalom- és a nyelvtudományi képzés, míg a Stipendium Hungaricum hallgatói főként az informatikai és az orvosi képzés iránt  érdeklődnek nagy számban. A felsőoktatási intézményeket tekintve nagyon népszerű az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem, de a stipendiumosok körében a Debreceni Egyetem szerepel az első helyen. A legtöbb stipendiumos Jordániából, Szíriából, Mongóliából és Pakisztánból érkezik, míg az Erasmus+-osok többsége Németországból választja a magyar felsőoktatást, de sokan jönnek Franciaországból, Spanyolországból, Törökországból és Olaszországból is.