Elszálló energiaárak diktálhatják a kamatot

Kőbe vésettnek tűnik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnapi kamatdöntő ülésének eredménye, de a VG-nek nyilatkozó elemzők szerint az inflációs helyzet nagyot romlott az elmúlt hetekben, így alaposabban át kell gondolnia a jegybanknak, mennyivel emeli az alapkamatot a következő hónapokban.

Az MNB nyár elején kezdett kamatemelési ciklusba, három lépésben is 30-30 bázispontos emelést hajtott végre a kiugróan erős inflációs nyomás miatt. Szeptemberben azonban óriási meglepetésre jelentősen lassított ezen, és az újabb 30 bázispont helyett mindössze annak felével, 15 bázisponttal emelt. Az akkori kamatdöntés utáni indoklásban Virág Barnabás alelnök azt mondta: a szeptemberi emelés mértéke irányadó a következő hónapokra nézve. Ez alapján az elemzők nem is várnak mást, mint újabb 15 bázispontos emelést.

A keddi ülésen a monetáris kondíciók további kismértékű szigorítására számítunk, mely az előzetesen beharangozott mértékű, azaz 15 bázispontos lehet. Ennél nagyobb emelésnek is van egy csekély esélye, amit az MNB által vártnál kedvezőtlenebb szeptemberi inflációs adat, illetve az energiaárak világszintű emelkedése is indokolhat. Ugyanakkor a magasabb emelés valószínűsége alacsony, bár tény, hogy erős üzenet lenne a piacok számára

– húzta alá a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője, aki szerint kérdés továbbá, hogy a közleményben hogyan reagál a jegybank az energiaárak növekedésére: mennyire tartja azokat tartósnak, vagy mennyire kezeli azokat csak kockázatként, valamint jelez-e ezzel kapcsolatos monetáris politikai intézkedést. 

A novemberi ülésen az októberihez hasonló mértékű szigorításra számítunk, míg a decemberi ülés már bizonytalanabb kimenetelű, ez nagyban függ majd az addig beérkező inflációs adatoktól, a forint árfolyamának, illetve a világpiaci energiaáraknak az alakulásától. A kamatemelési ciklus 2022-ben érhet véget, azonban nem biztos, hogy addig minden hónapban történik emelés, lehetnek a ciklus vége felé megállások is

– véleményezte Regős Gábor. 

„Továbbra is 15 bázispontos emelést várunk, igazodva az eddigi jegybanki kommunikációhoz” – mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. „Természetesen a rendkívül magas infláció miatt később egy nagyobb kamatemelés sem kizárható – vagy legalábbis egy ezt kilátásba helyező kommunikáció a jegybank részéről, amely a forintot is erősíthetné – de kedden valószínűleg ugyanannyival emel majd monetáris tanács, mint szeptemberben. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a következő hónapokban is folytatódik kis lépésekben, azaz 15-15 bázispontokkal a kamatemelési ciklus, amellyel év végére 2,1 százalékra nőhet az alapkamat mértéke. Ez valamelyest fékezheti az inflációt” – tette hozzá Varga Zoltán. 

„A jegybank szeptemberi kamatdöntése utáni kommunikáció szerint kőbe van vésve az újabb 15 bázispontos emelés, de akkor még senki sem látta előre azt, ami az elmúlt három hétben történt” – emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. „A gázár elképesztő drágulása olyan folyamatokat indíthat el, amelyre az MNB sem lehet felkészülve. Ha nem sikerül lefaragni a mostani árakon, akkor az – rezsibefagyasztás ide vagy oda – brutális módon megemeli majd az inflációt, a pékáruktól kezdve a műtrágyán, így a mezőgazdaságon keresztül mindenhol érezni fogjuk a drágulást. Szeptember vége óta ráadásul az üzemanyagok ára is hét százalékkal nőtt, csak ez önmagában 0,4 százalékkal emeli az inflációt, amely novemberben már akár 6,5-7 százalékos éves csúcsra is nőhet. Ezzel persze az MNB sem tud mit kezdeni, így az várható, hogy most, illetve novemberben marad a 15 bázispontos emelés, decemberre pedig felülvizsgálhatja a friss inflációs adatok tükrében a monetáris politikáját a jegybank, és akkor jöhet egy újabb szigorítás” – összegezte Suppan Gergely.

Így látják külföldön

A Reuters brit hírügynökség a múlt héten 22 elemző részvételével felmérést készített, amelyben 21-en nyilatkoztak úgy, hogy 15 bázispontos emelésre készül a jegybank. 

„A szeptemberi infláció sokkal magasabb lett, mint ahogyan azt az MNB előzetesen várta, és a kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. Ez pedig arra sarkallhatja a jegybankot, hogy visszatérjen a 30 bázispontos emeléshez októberben és novemberben is. Ezzel az év végére 2,5 százalékra nőne az alapkamat mértéke” – mondta a Reutersnek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.