Soha nem látott magasságokban a céges hitelek

A harmadik negyedév végére új csúcsra emelkedett a vállalati hitelek állománya Magyarországon, és megközelítette a 9900 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A nem pénzügyi vállalatok hitelportfóliójának mérete 7,6 százalékkal emelkedett éves összevetésben: ez az ütem ugyanakkor érezhetően elmarad az egy évvel korábbi 10,5-től, és a 2019 azonos időszakára kimutatott 13,8-től is.

A jegybank adatai szerint a tranzakciók egyenlege 603 milliárd forintos többletet mutatott 2021 első kilenc hónapjában, ami ugyan számottevően meghaladja az egy évvel korábbi 553,7 milliárdot, ám mind a 2018-as, mind a 2019-es első három negyedévi nettó hitelfelvételtől erősen elmarad. (A tranzakciók egyenlege 2019 első három negyedévében volt a csúcson, akkor összességében 953,8 milliárd forintot tett ki.)

A céges hitelportfólió mérete meglehetősen vegyesen alakult a vizsgált időszakban, ha a lejáratok vagy a devizanem szerinti bontást nézzük. A folyószámlahitelek állománya például éppen csak meghaladta az 1284 milliárd forintot szeptember végén, ami igen jelentős, 10,6 százalékos visszaesést mutat a múlt év azonos időszakához képest. Az egyéb éven belüli lejáratú kölcsönöknél (ezek gyakorlatilag a forgóeszközhitelek) hasonlóan alakult a helyzet: itt éves összevetésben 5,7 százalékkal, 810 milliárd környékére zsugorodott a kimutatott állomány.

Az éven túli, de legfeljebb ötéves lejáratú vállalati hitelek állománya viszont csaknem 10 százalékkal gyarapodott a szeptemberig számolt egy év alatt, és elérte a 2618 milliárd forintot.

A leggyorsabb növekedést az öt éven túli lejáratú céges hitelek állományánál regisztrálta az MNB, itt egy év alatt 14,8 százalékkal, 5181,1 milliárdra hízott a portfólió. A devizában nyújtott vállalati hitelek kimutatott mennyisége szintén csökkent a szeptemberig számolt egy évben, és 4,4 százalékkal, 3700 milliárd alá zsugorodott.

A vegyes mozgások nyomán érezhetően átalakult a vállalati hitelportfólió összetétele is. Az éven túli lejáratú kölcsönök súlya például szeptember végén már alulról súrolta a 79 százalékot, miközben egy évvel korábban még 75 környékén mozgott. A devizahitelek aránya viszont valamivel 37 százalék felett járt a harmadik negyedév végén, szemben a 2020. szeptemberi 42-vel.