Béremelésre és beruházásra is jut jövőre

Sem a jövő évi költségvetés működési oldalát, sem a nagyobb volumenű infrastrukturális beruházásokat nem érinti a nemrégiben bejelentett 750 milliárdos zárolás, derül ki a 2022-es költségvetési törvény főbb számaiból. Az 5 százalék alatti hiány érdekében tett tartalékképzésnek az a Beruházási Alap lett a legnagyobb áldozata, amelyet 155 milliárd forinttal még az év elején állított fel kormány, majd a jövő évi büdzsében már 550 milliárdra duzzasztotta, anélkül, hogy részletezte volna az alap kiadásait. Elemzők pedig már akkor figyelmeztettek, hogy ezzel hatalmas puffer jött létre a büdzsében, amelyet akár adócsökkentésre, akár a hiány mérséklésére is felhasználhat a kabinet.

A beruházási alapok mindig jelentenek bizonyos mozgásteret a költségvetésnek 

– mondta VG-nek Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki hangsúlyozta, hogy most tett lépéseknek köszönhetően sikerült a kockázatokat csökkenteni. Emlékeztetett, hogy már 2021-es költségvetés törvény módosításakor és a 2022-es készítésekor is tettek ajánlásokat a makrogazdasági egyensúly védelmében. 

Nagy hiba lett volna, ha elmarad a korrekció

– emelte ki, hozzátéve, hogy a gazdaság túlfűtöttségét az elszaladó infláció miatt is veszélynek látta a tanács, ezért mindkettő szempontjából helyes a kormányzat mostani lépése.

Ezzel együtt bőven indulhatnak új beruházások jövőre is. A 2022-es büdzsében összesen 6152 milliárd forint értékben lettek felhalmozási kiadások betervezve uniós (3000 milliárd), valamint hazai forrásból (3152 milliárd), ez pedig még mindig mintegy 2000 milliárd forinttal magasabb összeg, a járvány előtti években volt. A hazai és az uniós programok fedezete ugyanis 2017 és 2019 között rendre 2000-2000 milliárd forint körül alakult, így a zárolás után még ezt meghaladó mértékű lehet a felhalmozási kiadások értéke a költségvetésben. 

Ráadásul a büdzsé pénzforgalmi hiányában megjelenő beruházások adott esetben több évet is csúszhatnak, így az intézkedés reálgazdasági hatása meglehetősen bizonytalan. Ami viszont biztos, hogy 

a tartalékképzés érintetlenül hagyta a nagyobb infrastrukturális fejlesztéseket, így közúti fejlesztésekre 201 milliárd forint, 

Modern Városok Programra 50 milliárd forint, Magyar Falu Programra 50 milliárd, vasúti fejlesztésekre pedig 178,6 milliárd forint jut, de lakásépítési támogatásokra is 358 milliárd forintot tervez 2022-ben elkölteni a kormány.

Emellett rengeteg béremelésre és adócsökkentésre is lehet számítani. 

Csak szociális hozzájárulási adó mérséklése 590 milliárd forintot hagy ott a vállalatoknál, míg a családi adóvisszatérítéssel pedig 600 milliárdot a lakosságnál, de szintén jelentős tétel a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 év alattiak szja-mentessége, a hathavi fegyverpénz, illetve a 10-20 százalékos ágazati béremelések. 

Kovács Árpád ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, vannak „védett”, jóléti területek, amelyek teljesítése hitelességi kérdés, ráadásul szerinte ezekre vannak látens tartalékok is, amelyeket jóléti érdekek védelmére, a rugalmas alkalmazkodásra fel lehet használni.

Magasabb növekedés, kisebb hiány 2022-ben

Az idei év egészében 6,4 százalékos, jövőre 5,9 százalékos növekedés várható, amelyet fokozatosan javuló államadósság-ráta és mérséklődő költségvetési hiány kísér majd – közölte a Pénzügyminisztérium szerdán. A tárca közleményében kiemelte, hogy a gyors újraindításnak köszönhetően a költségvetési deficit a korábban feltételezettnél jelentősebb ütemben csökkenhet, így a jövő évi 4,9 százalékról 2025-re 1,5 százalékra javulhat a GDP-arányos deficit. A pénzügyi tartalékokat oly módon növeli a kormány, hogy közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adóvisszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre is – írta a PM.