Kisvállalati adóalany? Ne maradjon le erről a határidőről!

Szerdától jelezhetik a cégek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, ha 2022-től már nem kívánnak kisvállalati adóalanyok (kiva) lenni – a jogvesztő határidő december 20., aki ezt elmulasztja, legközelebb csak 2023-ra választhatja például a társasági adóalanyiságot. A kiva hatálya alól automatikusan is ki lehet kerülni, például amennyiben a létszám meghaladja a 100 főt vagy a bevétel a 6 milliárd forintot.

A kiva választhatóságának legfontosabb kritériuma, hogy a megelőző adóévben a vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma nem haladhatja meg az 50 főt, a belépési értékhatár pedig a 3 milliárd forintot. A január 1-től egy százalékponttal csökkenő, 10 százalékos kiva kiváltja a 9 százalékos társasági adót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót – az adónem által korábban szintén kiváltott 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnik, ennek megfizetésére a jövőben sem a kisvállalati adózók, sem más vállalkozások nem kötelezettek.

A kiva előnye, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény, a cégbe visszaforgatott nyereség nem növeli az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is egyszerűbb a társasági adónál.

Emellett a szociális hozzájárulási adót érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége a kivában is igénybe vehető, ám a közfoglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmények nem.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára korábban azt mondta, 68 ezer cég kivázik, ők jövőre az egy százalékpontos adócsökkentéssel összességében 10 milliárd forintot spórolhatnak, és ez az összeg várhatóan még nő, mert többen választhatják majd a kivát, hiszen több tízezer olyan vállalkozás van, amely jobban járna ezzel az adózási formával.

Az államtitkár – aki az Európai Unió legversenyképesebb adófajtájának tartja a kivát – szerdán a Parlamentben is felszólalt az adócsökkentési törvényjavaslat vitájában. Izer Norbert ismertette a minimálbér és garantált bérminimum emelését megalapozó vállalkozói adócsökkentéseket: többek között négy százalékponttal mérséklődik a munka közterhe, a tervezet meghosszabbítja a kis- és középvállalkozások kedvezményét a helyi iparűzési adóban, és ebben szerepel a kiva 10 százalékra csökkentése. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai is kedvezőbbé válnak, miközben a helyi és települési adómérték növelése vagy új adó bevezetése 2022-ben sem lehetséges.

Az államtitkár hangsúlyozta, 2021-ben a helyi adóbevételek 5-10 százalékkal lesznek magasabbak a tavalyinál, és 2022-ben tovább növekednek, a kormány pedig kompenzációt is biztosít, így állítása szerint az önkormányzati szektornak nem csökken a bevétele. Izer Norbert úgy véli, az adópolitika hitelességét megkérdőjelezné, ha a kormány adócsökkentésével párhuzamosan a helyi terhek nőnének.

A vezérszónoki felszólalásokban Hadházy Sándor (Fidesz) az adócsomag támogatására biztatta a képviselőket, míg Nacsa Lőrinc (KDNP) többek között arról beszélt, hogy baloldali kormány és pénzügyminiszter sohasem nyújtott volna be ilyen javaslatot, mert nem tartalmaz megszorításokat.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) közölte, a magyarországi adórendszer igazságtalan, mert miközben a családok támogatását hangoztatja a kormány, a gyermeknevelési cikkek áfája egész Európában nálunk a legmagasabbak. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatások ellenére nem születik több gyerek Magyarországon, Varjú László (DK) pedig nagy átverésnek nevezte a törvényjavaslatot.