Jelenleg a legtöbben, 17 ezren szürkehályog-műtét miatt állnak sorba, térdprotézisre 9 ezren, csípőprotézisre 7600-an, de laparoszkópos epekőműtétre is több mint ezren várakoznak. A pandémia előtt Magyarországon 25-28 ezer beteg volt jellemzően a várólistákon. A NEAK azt közölte a VG-vel, a világjárvány miatt minden országban, így Magyarországon is jelentős feladatot jelent a tervezett műtétek halasztása miatt létrejött helyzet megoldása. Kiemelték: két év alatt, 2021-ben és 2022-ben, több mint 22 milliárd forint jut a várólisták csökkentésére.
Jelenleg 34-féle ellátástípusnál van várólista, előjegyzési listát pedig 30 ellátásnál alkalmaznak. A kettő között az a különbség, hogy utóbbira azok a betegek kerülnek, akiket vagy saját kérésükre nem operálnak meg a lehető legkorábbi időpontban, vagy mert éppen nincsenek műthető állapotban.
Az egészségbiztosító azt írta lapunknak, hogy az egészségügyben 2012-től kiemelt prioritásként kezelik a várólisták csökkentését, 2021 szeptemberig – a szokásos éves ellátási esetszámon és finanszírozáson felül – mintegy 41 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Kiemelték: 2019 júliusára az OECD-adatok alapján már a legjobb tíz között szerepelt Magyarország – több országgal ellentétben nálunk jóval hamarabb hozzá lehetett jutni az egészségügyi ellátáshoz.
Az Európai lakossági egészségfelmérésből (Elef), amelyet idén nyáron publikált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és 2019-es adatokat tartalmaz, az derül ki, hogy Magyarországon a hosszú várakozási idő miatt a pandémia előtt is a lakosság 13 százaléka nehezebben jutott hozzá egészségügyi ellátáshoz. Anyagi okok miatt 12 százalékuknak, a nagy távolság, nehézkes közlekedés miatt pedig a beavatkozásra várakozók 2,7 százalékának okozott nehézséget az ellátások igénybevétele. 2019-ben minden ötödik budapesti és minden hetedik Pest megyei lakos említette, hogy nem vagy későn kapott meg valamilyen ellátást a hosszú várakozási idő miatt, a többi régióban ez az arány átlag alatti volt – derül ki az Elef-adatokból.
Az egészségügyben dolgozókat a szakemberek szerint egyébként ösztönzi az a várólista-csökkentő program, amelyet a nyáron vezettek be a kórházakban. Eszerint az intézmények 30 százalékkal több pénzt kapnak egy-egy beavatkozásra, és ennek a többletnek legalább a 80 százalékát vissza kell forgatniuk az ellátásban részt vevők javadalmazásába, ami akár havonta 50–80 ezer forint pluszt is jelenthet az egészségügyben dolgozók számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.