Egyre vonzóbb a hazai szakképzés

A megvalósítási szakaszban van, és a tervek szerint 2022 márciusában zárul az a projekt, amely a 21. századi szakképzés és felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztését tűzte ki célul. A technikumok elindultak, az adatok szerint a szakképzés egyre vonzóbb: egy év alatt 10 százalékkal többen választották ezt az oktatási formát – mondta egy webináriumon Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

A program megvalósulásához a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) forrásaiból 10,3 milliárd forint, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (Vekop) forrásaiból 3,9 milliárd forint áll rendelkezésre. Az országos jelentőségű programot az ITM, az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal együtt valósítja meg – hangzott el a projekt eredményeit bemutató online eseményen. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben a tanévben a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatán összesen 432 ezer diák tanul, 26,5 ezerrel több, mint az előző tanévben. Gimnáziumokban 194 ezren tanulnak, az összes tanuló 45 százaléka, technikumokban és szakgimnáziumokban 166 ezren – a diákok 38 százaléka –, szakképző iskolákba pedig 65 ezren járnak, a középszintű oktatásban részt vevők 15 százaléka. 

Szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban hétezren, tanulnak, az összes diák 2 százaléka. Felnőttoktatásban mintegy 83 ezren vesznek részt, közülük húszezren járnak szakképző iskolába, 31 ezren gimnáziumba, 28 ezren technikumba vagy szakgimnáziumba.

Mint az eseményen elhangzott, 

a program kiemelt célja az oktatási és képzési rendszerek munkaerőpiaci igényekhez igazítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése,

valamint a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése, minőségük javítása, többek között hatékonyabb, széles körű pályaorientációval. A projekt keretében az informatikai rendszereket is fejlesztik, 24 ágazatban 170 szakmát érintően új digitális tananyagokat dolgoztak ki. A szakképzés átalakítása során a munkaalapú duális tanulási rendszereket részesítik előnyben, ilyen a Műhelyiskola vagy a Dobbantó program is.

Egy adatbányászati modell segítségével az intézményi önértékelést, a pedagógus-önértékelést és egy új tanulói monitoringrendszert is kifejlesztettek. 

Ez a Kréta ESL modul, amely többek között a szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának mérséklését szolgálja – mondta előadásában Szabó András, az E-Kréta üzletfejlesztési igazgatója. Kiemelte, hogy a modulban a pedagógusok, az intézményvezetők és az intézményfenntartó azonnal látják a diákok tanulmányi eredményeinek változását, a mulasztások időbeni alakulását és az egyéb tanulói aktivitások módosulását, a tanulói jelzőrendszer azonnal jelez.

A statisztikai hivatal adatai szerint 2020-ban 12,1 százalék volt a korai iskolaelhagyók száma Magyarországon. 2019-ben a tanulók 11,8 százaléka lépett ki a közoktatásból a tanköteles kora előtt, vagyis mielőtt betöltötte volna a 16. életévét. A KSH adatok szerint a fiúk 12,9 százaléka, a lányok 11,3 százaléka fordított hátat a tanulásnak 2020-ban.