A magyar munkanélküliségi ráta a hatodik legkedvezőbb az Európai Unióban – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Az Eurostat statisztikáját foglalta össze, amelynek alapján a 3,8 százalékos magyarországi adatnál csak Csehország (2,2), Hollandia (2,7), Lengyelország (3), Németország (3,2) és Málta (3,5) mutathat fel jobb eredményt. A negyedik V4-es ország, Szlovákia 6,3 százalékkal némileg előrébb tart a 6,5 százalékos uniós átlagnál, amelyet egyébként Spanyolország (14,1) és Görögország (13,4) húz lefelé.
A VG által megkérdezett elemzők korábban azt mondták,
tartósan 4 százalék alatt maradhat a hazai ráta, és inkább a munkaerőhiány okoz problémát.
Továbbra is arra számítunk, hogy feszes marad a munkaerőpiac, már csak lassú növekedés következhet a foglalkoztatottságban – ezt Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára nyilatkozta lapunknak. Visszafelé is jöttek a munkavállalók, de még most is több százezren dolgoznak magyarok külföldön – tette hozzá.
Magyarország 2010-ben még sokkal rosszabbul állt ezen a téren, 12 százalékos eredményével messze lemaradt az EU-s átlagtól, és csupán néhány ország teljesített nála gyengébben. Amikor 2011 októberében sikerült 10 százalék alá kerülni, még mindig a legrosszabbak között szerepelt a magyar statisztikai mutató, csupán hat nemzeté volt kedvezőtlenebb a 28-ból (akkor még értelemszerűen Nagy-Britannia eredményeit is számításba vették).
A teljes lakosság mellett a 25 éven aluliak foglalkoztatottságában is jelentős volt a lemaradás, Magyarországon minden negyedik fiatalt munkanélküliként regisztrálták, aminél hét ország teljesített rosszabbul, köztük Spanyolország és Görögország kiugróan gyenge, 45 százalék feletti mutatóval. A spanyolok ezt 30 százalék alá tudták lefaragni az elmúlt bő tíz évben, a görögök viszont még mindig 39 százalékon állnak.
Ha a legfrissebb, 2021 novemberi adatokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a hazai munkanélküliségi ráta a 25 éven aluliak körében is szemmel látható javulást produkált, ám még nem érte el a teljes lakosságét. A 12,4 százalékos mutató a 10. helyre elég az Európai Unió rangsorában, a V4-es országokat figyelembe véve Lengyelországhoz képest 1 százalékon belüli a magyar adat, a szlovákokénál 7 százalékkal jobb, a csehekétől viszont nagyon elmarad. Nem véletlen, hogy korábban Varga Mihály több alkalommal is a cseh foglalkoztatottságot dicsérte és nevezte előttünk álló példaként, hiszen a teljes képet tekintve toronymagasan első, és a 25 év alattiak esetében is biztos dobogós.
Tovább segítheti a fiatalok helyzetét Magyarország történetének legnagyobb adócsökkentése, amelynek értelmében a 25 éven aluliak mentesülnek a személyi jövedelemadó megfizetése alól, ezáltal 140 milliárd forintot hagy náluk a kormány.
Ezzel a lépéssel még vonzóbb lehet a fiatalok számára a munkaerőpiac, és bár a személyi jövedelemadóról lemond az állam, a munkaadókat terhelő járulékokkal és a fogyasztás növekedésével járó áfabevétellel a központi költségvetés is jól járhat, ha a munkanélküliségi ráta ebben a szegmensben is jóval 10 százalék alá kerülne.
Távmunkában a középmezőnyben van MagyarországA távoli munkavégzés és a digitális nomád életstílus terjedése késztette a KAYAK utazáskereső társaságot arra, hogy elkészítse a Work from Wherever (munka bárhonnan) Indexet, amely 111 országot vizsgált. Magyarország a 35. helyen végzett, elsősorban az olcsó élet, a relatíve gyors internet és a számos látnivaló jóvoltából. A dobogón Portugália, Spanyolország és Románia található. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.